Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

nem omlik gyönyörtől ájultan az „örök emberi" kába mámorába, nem akarja angyallá változtatni az embert, csak igazabb emberré formálni. Nem akar a földön paradicsomi kertet, hanem élettel teljes, embernek való társadalmat, az elérhetetlen célok és mérhetetlen ugrások hirdetésével nem szegődik visszatartó erők szolgálatába. Munkájának végcélja nem a szép, hanem a hatások és reagálás ellentétének összeműködésében, a változásban fejlődő olvasó, aki propagandájának alanya és tárgya egyben."

3

9 Upton Sinclair az amerikai irodalom történetét a A pénz diktál (Money Writes!, 1927) című művében írta meg. A könyv magyar fordításban nem jelent meg, a Népszava a berlini Malik Verlag német nyelvű kiadásáról közölt recenziót 1930-ban.

4

0 Sinclair saját írói pályafutásának történetéhez fűzte az egymás után következő irodalmi irányzatok és írók kritikai méltatását. Irodalomtörténete is leleplező alkotás, Sinclair kimutatta, hogy az irodalmat is az amerikai nagytőke tartotta hatalmában. Irodalomról írt másik könyve 1925-ben jelent meg, amelyet elég későn, 1937-ben fordított le Benamy Sándor Upton Sinclair Irodalomtörténete címmel. A könyv megjelenésekor a Népszava március 23-i száma

4 1 ovid ismertetést adott. Sinclair a világirodalom képviselőit két csoportra osztotta részben származásuk alapján, részben azon az alapon, hogy az a kor, amelyben éltek, „reakciós" volt-e. Kiindulási alapja az, hogy az irodalom mindig propaganda: van pozitív és negatív előjelű propaganda, nyílt és áttételes célirodalom. A 30-as években marxistának tekintett amerikai kritikusok egy része elégedetlenül fogadta Sinclair mereven determinista szemléletét.

4 2 Bár művét a történelmi materializmus szellemében írta, az írók csoportosítása ellentmond annak. Az egyes korok jelenségeit történelmietlenül ítélte meg, a művészetet és eredményeit mindig egészen közvetlenül a gazdasági körülményekből származtatta: történelmi materializmusa mechanikus, vulgáris. 3.4 Upton Sinclair 1930-ban írta a Hajsza a pénz után (Mountain City) című regényét. A regény megírásáról az író levélben értesítette a Népszava könyvkereskedését.

4

3 Levelében a következőket írta regényéről: „A Mountain City elbeszéli Jed Rusher történetét, aki egy baromfitenyésztő béresének kunyhójában született, és alighogy felnőtt, cukorrépatermelésnél dolgozott, de amíg a nehéz répavágókést forgatta, gazdagságról és könnyű életről álmodozott és a nagyság lángja fellobbant lelkében. Jed ettől kezdve könyökkel utat tört magának a társadalomban, betolakodott egy milliomos házába, feleségül vett egy kiváltságos osztályból való leányt, és nem volt még harmincéves, amikor ötvenmillió dollár fölött rendelkezett." Megírta azt is, hogy mint legtöbb regényének, ennek is valóságban megtörtént, egy amerikai gyermekbíróság jegyzőkönyvéből vett esemény volt az alapja. 1930-ban és 1931-ben a regényről öt könyvismertetés jelent meg a Népszavában, mindegyik jelentős irodalmi alkotásnak tartotta, de csak tartalmi ismertetésre szorítkozott 4

4 A regényt Braun Soma fordításában Hajrá, Jed! címmel 1931-ben, 119 részben folytatásokban közölte a napilap

4

5 Könyvalakban csak 1933-ban Hajsza a pénz után címmel jelent meg a Nova gondozásában. Az 1931-ben írt Római látomás (Roman Holiday) című regény könyvismertetését nem sokkal az angol nyelvű kiadás megjelenése után olvashatjuk a Népszavában.

4 6 Sinclair egy Amerikában lejátszódó eseménysorozatot vetít vissza Rómába, a pun háborúk utáni időkbe. Megkezdett története ugyanúgy folytatódik, és ugyanúgy jut el tragikus befejezéséhez az ókori Róma társadalmában, mintha ugyanott kezdődött volna el és a főhős, Luke Faber nem az író, hanem a Gracchusok kortársa lett volna. Az érdekes ötlet feldolgozása csak akkor hathat a meggyőzés erejével, ha alapvető hasonlóságok vannak a két társadalom között. A hasonlóság valóban riasztó. Amerika társadalma, osztályokra tagoltsága, osztályharcai és szellemisége alapjában véve ugyanaz, mint amilyen Rómáé volt a punok leverése után. Ma kapitalisták, akkor patríciusok, ma proletárok,akkor plebejusok, 17* 307