Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

A „nagyobb képszerűség, kisebb megkövesültség" szabályának tehát korlátozott érvénye van, mivel a szólások megkóvesültsége és ennek foka számos állandósító és deformáló tendencia függvénye. Kétségtelen azonban, hogy a szólások bizonyos szerkezeti változtatásait minden esetben jelentéstani okok zárják ki. Ide tartozik a topikalizáció és a kinjunkció tilalma, amely minden szólásra érvényes. Vö. (52) és (53) példáit. (52) a) 'A fiú kivágta a rezet.' (+'A rezet vágta ki a fiú.') b) The manager passed the buck.'

10

8 (+'It was the buck that the manager passed.') (53) a) 'A vándor nyakába vette az országutat.' b) 'A vándor nyakába vette a tarisznyáját.' (+'A vándor nyakába vette az országutat és a tarisznyáját.') Az sem vitatható, hogy a közmondások nagyfokú szerkezeti kötetlensége jelentéstani okokkal — az átvitt értelem motiváltságával, tehát erős képszerűséggel — függ össze. A „nagyfokú képszerűség — minimális megkövesültség" szabálya itt nagymértékben érvényesül. A grammatikai szabályok és műveletek Chomsky és Katz—Fodor által vallott autonóm (jelentéstől független) jellege tehát — a szólások vonatkozásában mindenképpen — kétséges. Csak ennyit akartunk bizonyítani. (A szólások problematikája azonban ennél sokkal összetettebb, és az igényes olvasó szóvá teheti — joggal —, hogy az írás itt-ott hézagos, egy-két megállapítása túl sommás, néhány benne használt nyelvi kategória pedig nem eléggé differenciált. A — főként terjedelmi korlátokra visszavezethető — hézagok részbeni pótlásaként utalok még a következőkre. L. a szólások transzformációs osztályozásáról és a szólásjelentéstanról (a szólás elemei közti jelentéskölcsönhatásról) U. Weinreich: Problems in the Analysis of Idioms, in Substance and Structure of Language. Ed. J. Puhvel. University of California Press, Berkeley, Los Angeles, 1969. (Weinreich szólás jelentéstanának bírálata: Szabó István: A szemantika generatív vagy interpretatív jellegének kérdéséhez. Bölcsészdoktori disszertáció. ELTE, 1974. 258-282. old.); a szólás és a közmondás közötti különbségről: O. Nagy Gábor: Mi a szólás? A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, 1954., 87. sz., 14—5. old.; a megkövesültség, az állandósultság és a szólásszerűség fogalmáról: I. A. Mellük: 0 terminah ustojíivost, i idiomatitnost, Voprosy Jazykoznanija, 1960/4. Redaktor 0. S. Ahmanova. Moskva. 72-80. old.; az aktívum és passzívum jelentéskülönbségéről a Rák Sándorral közösen írt, e kötetben megjelenő dolgozatunkat, ill. annak bibliográfiáját; a képszerűség (képletesség) és az átvitt értelem fogalmáról: Lengyel Lajos: „Átvitt" vagy „képes jelentés"? Szótártani tanulmányok. Szerk. Országh László. Bp. 1966. 161-182. old.) 1 0 8 'Az igazgató áthárította a feleló'sséget, feladatot'. (Szó szerint: 'továbbadta az osztót jelentó' zsetont'. A pókerjátckban használt zsetonról van szó.) 295