Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)
Az idealizációs módszer lényege logikai szempontból abban foglalható össze, hogy az R 3 (Sí; 10) relációban az 10 ideális objektumról nyert ismeretek, felhasználva az R (10; Oj)-ról nyert ismeretet, az S{ átviszi R 2 (S 4; Oj) során az Oj-re, s ezáltal bizonyos új ismeretet nyer 0,-ről, amelyet az R 4 (Sj; 00 reláció során beépít az IO-ra vonatkozó ismeretek rendszerébe. Természetesen ennek során a már meglévő ismereteket is felhasználja. A fentiek alapján, a részábrákat felhasználva pontosíthatjuk az 1. ábrát. 5. ábra A nyilak az adott relációnak az idealizációhoz való kapcsolódását jelentik A fenti zárt rendszer alapján megállapítható, hogy a relációk többségében az idealizáció nélkülözhetetlen, így a megismerés ezen formájára az idealizáció nyomja rá a bélyegét, ezért a megismerés ezen formáját joggal nevezhetjük idealizációs módszerrel történő megismerésnek. Természetesen a különböző relációkban eltérő intenzitású az idealizáció. Úgy véljük azonban, hogy az R t (Sj; 10); R 2 (S 410); R 3 (S, 10); Ri (Sj 0,); R 2 (Sj Oj) valamint az R 4 (Sj 10) relációk részletesebb elemzése számos hasznos ismeretet szolgáltat az idealizáció jellemzőinek feltárásához. Ez a vizsgálat azonban meghaladja a tanulmány keretét, így csak [R 2 (Sj; 10) relációt] vizsgáljuk meg részletesebben. 18
