Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

Mielőtt azonban ezzel foglalkoznánk, röviden szólnunk kell egy lényeges kérdésről: nevezetesen arról, hogy az idealizációs ilyen értelmezése mellett van-e lehetőség az idealizációs módszer és a modellezés közötti különbségek kimutatására, pontosabban nem mosódik-e el a kettő közötti különbség. Ahhoz, hogy megnyugtató választ adjunk a kérdésre, a modellezés alaposabb elemzésére, a modellezés oldaláról történő vizsgálatra lenne szükség, amelyre itt természetesen nem térhetünk ki, így csak jelzünk néhány olyan gondolatot, amely kiindulópontot adhat egy alaposabb elemzéshez: először is hangsúlyozni kell, mint ahogy a modell és az idealizált objektum nem azonos egymással

1

4, úgy a modellezés és az idealizációs módszer sem azonos, még akkor sem, ha az idealizáció szervesen épül be a modell-módszerbe. A modell és idealizált objektum különbsége megmutatkozik abban is, hogy az eredeti objektummal alkotott relációk tartalmi különbségeket mutatnak. Hasonlóan különbségek mutathatók ki a modell és az idealizált objektum megalkotásának módjaiban is, a modell-alkotás folyamata és az idealizáció folyamata jelentősen különböznek egymástól. R

2 (S, IO)-reláció. Ha összehasonlítjuk az idealizáció és a modell módszer struktúráját, tapasztaljuk, hogy a létrejövő relációk sem számban, sem tartalomban nem fedik egymást. Az idealizált objektummal végzett további gondolati műveletek is specifikumokat mutatnak, amely az R

3 (Sj 01) viszony mélyebb elemzése alapján mutatható ki, de tény, hogy az idealizáció itt is jelen van. De különbségek vannak az idealizált objektum és a modell,,helyettesítő" jellegében is

1

5 stb. Véleményünk szerint a fentiekben jelzett különbségek alaposabb elemzés nélkül is feljogosítanak arra, hogy kimondjuk az idealizációs módszer fentiekben elemzett struktúrája nem azonos a modellezés struktúrájával, és hogy idealizációról lehet beszélni ebben a szélesebb értelemben is. Természetesen ez határozottá akkor válik, ha ezt az elemzést elvégezzük. Ez annál is inkább jelentős lehet, mert az idealizációról alkotott képet még pontosabbá teheti. Ezek után vizsgáljuk meg R

2 (Sí IO)-relációt, amely lényegében a szűkebb értelemben vett idealizáció folyamatának a vizsgálatát jelenti. 2.2 Az idealizáció folyamatának főbb szakaszai

1

6 Az idealizáció a megismerés bonyolult, többlépcsős folyamata; struktúrájának bonyolultsága mindenekelőtt azzal függ össze, hogy a megismerés folyamán az objektumot az idealizált objektummal váltjuk fel, amely a megismerés közvetlen tárgyaként, és ugyanakkor az objektum megismerésének eszközeként jelentkezik. Ebből következően már az idealizált objektum megalkotásának folyamatában ismeretet szerzünk, mind az idealizált objektumról, mind pedig az „eredeti" objektumról. Ennek intenzitása természetesen az idealizált objektum megalkotásával, illetve azon végzett kutatások eredményeként fokozódik. így az idealizáció folyamatának struktúrája kifejezi az ideális objektum és az objektum viszonyát, ezért az idealizáció főbb szakaszainak megállapítása és jellemzése nem csak dinamizmusát tárja fel, hanem az idealizált objektum sajátosságait és az objektumhoz való viszonyának további jellemzését is. Az idealizáció gnoszeológiai kérdéseivel kapcsolatos irodalomban széleskörűen elterjedt az az álláspont, amely szerint a tudományos megismerés e módszerének három szakasza van: „Az idealizáció egy olyan gondolati eljárás — írja Gorszkij amely a következő szakaszokból alakul ki: 1. Néhány olyan feltételt, amelyben a tanulmányozandó tárgy található, megváltoztatva, e feltételek hatását monotónikusan csökkenővé tehetjük. 2. Eközben megmutatkozik, hogy a tanulmányozandó tárgynak milyen tulajdonságai 2* 19