Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

nénk a képzés politikai, tartalmi és emberi vonatkozásait az eddigieknél magasabb szintre emelni. Egy másik lényeges különbség az eddigi vizsgálatoktól eltérően abban jelölhető meg, hogy vizsgálódásaink a 10 éven belül végzett fiatal pedagógusok körére terjed ki, ezért foglalkozunk egyébként részletesebben a szociális kérdések vizsgálatával is, hisz ennél a generációnál az adott környezetbe való beilleszkedést és az iskolai munkába beválást rendkívül erőteljesen motiválja a szociális feltételek megoldása vagy éppen megoldatlansága. E fenti téma eddig feldolgozott anyagából bemutatjuk három megyéből kapott adatokat, amelyek szinte kommentár nélkül mutatják a fiatal pedagógusok anyagi, lakás-, családi és egyéb helyzetét. E témára néhány mondat erejéig a későbbiekben még visszatérünk. Harmadik különbségként kiemelném, hogy vizsgálódásainkba az egri tanárképző főiskola beiskolázási körzetéhez tartozó hat megye (Heves, Borsod, Nógrád, Komárom, Pest, Szolnok) fiatal általános iskolai tanárait kapcsoltuk be. Ezzel lehetőség adódik, a beérkezett anyag elemzése alapján, az egyes megyékben jelentkező eltérő megoldások, sajátos problémák vizsgálatára is. Ennyit a vizsgálat megindításának indokolásáról. Ami a vizsgálat módszerét illeti, a következőket lehet elmondani: A korábbi évek tapasztalatait összegyűjtve, amikoris a főiskola vezetősége évente egy alkalommal összehívta egy-egy megye fiatal pedagógusait, az ott szerzett tapasztalatok alapján időszerűvé vált az esetleges megnyilvánulások helyett olyan programozott kérdéscsoportok alapján történő információszerzés, amely konkrét választ ad azokra a kérdésekre, amelyek a tudományos kutatás tárgyát képezhetik. Az említett beszélgetések ugyanis rendkívül hasznosak voltak, de idő híján csak igen szűk körben mozoghattak, másrészt nem merültek fel itt olyan kérdések, szükségképpen nem is merülhettek fel, amelyek olyan szubjektív tényezőkre utalnak, mint egyes pedagógusok családi helyzete, az iskolához, az igazgatójához való viszony és számtalan egyéb más olyan kérdés, amelyre a kérdőív egyértelműen, világosan utal. Az 1972-es év első felében levélben kértük a területünkhöz tartozó általános iskolák igazgatóit, hogy küldjék el számunkra a 10 éven belül végzett fiatal általános iskolai tanárok névsorát. Egyúttal megkértük az igazgatókat arra is, hogy a fiatal kollegákkal megbeszélve, közöljék azok névsorát is, akik vállalkoznak egy programozott kérdőív kitöltésére. A visszakapott nyilatkozatok szerint 1200 fiatal pedagógus vállalta a közreműködést. Számukra elküldtük a 67 kérdést tartalmazó kérdőívet. Ezek a kérdőívek visszaérkeztek 80 százalékban feldolgozható módon kitöltve. Mintegy 20 százalék tehát a csak részben vagy egyáltalán nem értékelhető válaszadás. A kérdőívek feldolgozását kezdtük meg 1974 közepén, és ez a munka tart jelenleg is. Befejezését kutatási tervünk 1975 végében jelöli meg. Ezután kerülhet sor a kutatás eredményeinek összegzésére, publikálására, illetve a levonható következtetések gyakorlati megvalósítására. A kérdőívet annak érdekében, hogy hányféle területen, milyen kér82