Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

Ebben a mozgássorban Rádi az elemi részek mozgásához kapcsolja az atomhéj mozgásának törvényszerűségeit is. Az atommagok és atomok szintjét ugyanazon szint két fokozatának tartja. Ennek a szintnek a mozgása során az elemi részek atomokká egyesülnek. Az általunk felállított mozgássorban a részecskék mozgásának szintjén az atomi alkotórészek mozgását, részecske-fizikai mozgásokat különböztetjük meg. Ezen a szinten elsősorban az erős-, az elektromágneses- és a gyenge kölcsönhatások működnek. Az erős kölcsönhatás az atomi alkotórészek, a részecskék mozgásánál, a gyenge kölcsönhatás a részecskék bomlásánál játszik fontos szerepet. Az atomon belüli elektronok mozgását a lF (pszi) hullámfüggvénnyel jelöli a kvantummechanika. (Lásd dolgozatunk III/3. 73. oldal.) Az atomon kívül mozgó elektronnál a részecske jelleg dominál, mivel az elektron itt nincs az atom hullámhosszával kommenzurábilis térbe „bezárva". Külön szintet jelent az atomhéj és atommag mozgása. Itt is hatnak és működnek az erős, az elektromos és a gyenge kölcsönhatások. Az erős kölcsönhatásból a magerők és magreakciók származnak. Az elektromágneses kölcsönhatás összekapcsolja az elektronokat az atommaggal, s ezáltal atomokat alkot. A gyenge kölcsönhatás ezen a szinten is a részecskék bomlásával függ össze. Az elektronok és más mikrorészecskék mozgásának alaptörvényét Schrödinger fogalmazza meg (1926). Ez a megoldás a mikrorészecske helyére vonatkozóan csak valószínűségi megállapításokat tartalmaz. (Lásd dolgozatunk III/3. 74. oldal.) •76