Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

lekuláris mozgásokat tanulmányozó területek. Pl.: kiválnak a folyadékokat, az anyag kristályállapotát vizsgáló speciális fizikai tudományok. Ebből nem következik azonban, hogy a molekuláris mozgások megszűnnek fizikai mozgások lenni. A tényleges helyzet a klasszikus fizika és az új fizikai ágak bonyolult egymásbafonódását mutatja. Megváltozott a fizikai és kémiai mozgásformák kölcsönös viszonya. Ezt a változást a „diszkrét" anyagfajták strukturális szintje és az őket tanulmányozó fizika és kémia kapcsolata és átmenete mutatja. Sematikusan ábrázolva ezt a kapcsolatot: elemi részek — atommagok — atomok — molekulák vagy molekulahalmazok. a FIZIKA a KÉMIA szubatomáris területe területe a KÉMIAI a FIZIKAI FIZIKA KÉMIA Ebben a sematikusan vázolt sorban is megvalósul az az engelsi általános módszertani elv, amely a mozgásformák és anyagi hordozóik közötti kölcsönös összefüggést tartalmazza: az elemi részecskék változása — az elemi részecskék fizikájának a tárgya; az atommag változása — a magfizika tárgya; az atomok mozgása — a kémia tárgya; a molekulák változázása (amennyiben struktúrájuk megváltozik) ugyancsak a kémia tárgya, ha a molekulák belső struktúrája változatlan marad — a molekuláris fizika tárgya. Ez a felsorolás is érzékelteti a „diszkrét anyagfajták" egymás utáni rendjét, s tudományok elhelyezkedését és a tudományok közötti átmeneteket (határtudományokat). Az is kiolvasható az előzőekből, hogy egy objektum (pl. molekula) több tudomány kutatási tárgya lehet. Lényeges azt is kiemelni, hogy az adott mozgásformák anyagi hordozói nem statikusan mozdulatlanok, hanem dinamikus mozgásban, kölcsönhatásuk, állapotuk állandó változásában vannak. Az elemi részecskék kölcsönhatásának különböző típusaiból kiindulva jutunk el az anyag különböző struktúrális szintjére. Pl.: nukleonok, protonok, neutronok kölcsönhatása az atommaghoz vezet, amely a magfizika tárgya, de nemcsak az atommag általában, hanem keletkezésének, átalakulásának folyamata is; az atomok ugyancsak nem önmagukban képezik a kémia tárgyát, hanem az egymás közötti kölcsönhatásukban (egyesülésük, szétválásuk); a molekula sem önmagában tárgya a molekuláris fizikának, hanem kölcsönhatásában, a molekulahalmazok keletkezéséhez vezető mozgások is tárgyát képezik. Ezzel kapcsolatosan írja Kedrov: ,, . . . az anyag meghatározott mozgásformája az adott struktúrális típusú anyagi képződmények mozgásának (vagyis változásának, fejlődésének, kölcsönhatásának) a formája" [8]. — mikrotestek, a FIZIKA molekuláris területe 63