Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

A természeti folyamatok megismerésében akár az egyszerűtől a bonyolult felé, akár a bonyolulttól az egyszerű felé haladunk, azt tapasztaljuk, hogy összefonódik egymással a fizikai és kémiai mozgásforma. Pl.: a molekulán belüli atommozgás vizsgálatától a molekulákhoz, mint egész rendszerek mozgásához közeledve áttérünk a molekuláris (fizikai) mozgás területére; vagy az atomok mint egész képződmények mozgásának vizsgálatától haladunk az elektronok atomon belüli mozgásának megismerése felé, megint a fizikai mozgás területére lépünk. A fizikának molekuláris és szubatomáris fizikára történő kettéválása következtében, a kémiai mozgásforma két különböző ponton lett határos a fizikai mozgásformákkal. Sematikusan ábrázolva ezt az új helyzetet: Szubatomáris __, . Molekuláris fizika Keml

a fizika Kedrov írja ezzel kapcsolatosan: „Ennek megfelelően olyan helyzet alakult ki, — amennyiben az egymással kölcsönös viszonyban álló anyagi mozgásformák általános rendjének vizsgálatából indulunk ki —, a fizika mintegy „közrefogja" a kémiát" [9], Ebben a megoldásban Kedrov mereven ragaszkodik a fizikai mozgásforma egységéhez. Ezt a viszonyt reálisabb, korszerűbb úgy értelmezni, hogy a fizika „keresztül hatol" a kémián, nem csupán „átkarolja" azt. Az utóbbi időben a fizikai és kémiai mozgásformák kölcsönös kapcsolatáról, annak értelmezéséről sok új elképzelés, javaslat született. Ezek közül vizsgálunk meg a következőkben néhány javaslatot, megoldási kísérletet. Az első megoldás lényegében a kémia visszavezetését a fizikára tűzte ki feladatul. Logikai szempontból ez látszik a legegyszerűbb megoldásnak, mivel csak a fizikát ismernénk el reálisan létezőnek, s a kémiát teljesen felszámolnánk. Ezzel a két oldal viszonyának vizsgálatát kiküszöbölhetnénk. Egyet jelentene azonban ez a megoldás a kémiai mozgásforma fizikai mozgásformára történő visszavezetésével. Legfőbb érve ennek a megoldásnak az, hogy a XX. században az atom ugyanolyan mértékben a fizikai kutatás területe, mint a kémiáé. Az atomok közötti kötés főként a vegyérték-elektronok kölcsöhatása révén jön létre, amely a kvantummechanikai és az elektromos töltések kölcsönhatására vonatkozó törvényeknek van alárendelve. Ennek a megoldási kísérletnek alapvető hibája az, hogy a magasabb rendű mozgásforma nem vezethető vissza alacsonyabb rendűre (kémiaifizikára), mert ez ellentmondana az Engels által megállapított törvényszerűségnek, s egyet jelentene a mechanicisták értelmezésével. Engels a kor természettudósaival egyetértésben a kémiát az atomok fizikájának nevezte. Amikor a fizikai mozgásforma kémiai mozgásba megy át, változás megy végbe a molekulák összetételében, felépítésében és minőségében. 64