Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

2.2.6. Az absztrakció sajátos fajtája az osztály valamennyi tagjának közvetlen áttekinthetőségének lehetőségétől való elvonatkoztatás folyamata, amelynek során az osztályt nem elemei felsorolásával adjuk meg, hanem elemei tulajdonságával. A valóságban nem mindig van lehetőségünk arra, hogy az osztály valamennyi tagját áttekintsük oly módon, hogy elemeit felsoroljuk. Amikor olyan osztályokkal van dolgunk, mint például „családtagok", „utcabeliek", akkor felsorolhatjuk az elemeket. De például képtelenek vagyunk „az öt elemű" halmazok osztályának valamennyi tagját felsorolni, vagy az adott osztályba tartozó elemek listáját összeállítani. Ilyenkor valamely tulajdonság (öt elemű) segítségével különítjük el az ezen tulajdonságnak megfelelő osztályt, miközben elvonatkoztatunk, attól, hogy ezt a kijelölést közvetlen módon nem lehet megvalósítani. 2.2.7. Az idealizáló absztrakció. Az absztrakció folyamatának ez a típusa nem elsősorban valamilyen tulajdonságtól való elvonatkoztatás, hanem bizonyos tulajdonságok felnagyítása, abszolutizálása, végsőkig való fokozása. Az ideelizáló absztrakció eredményeképpen olyan ideális objektumok alkothatók, amelyek valóságban nem léteznek („abszolút merev test", „abszolút fekete test", „ideális gáz" stb.), de amelynek „ősképei" megvannak a valóságban. Ezek az ideális objektumok rendszerint neveikben is jelzik, hogy idealizációval jöttek létre. Az idealizáló absztrakció az elvonatkoztatás más típusai mellett a meghatározott szabályok szerint megvalósítható „gondolatkísérlettel" is kapcsolatban van, azt is magában foglalja. így vezet el meghatározott „idealizált objektumok" képzéséhez. Az idealizációt nemcsak úgy tekinthetjük, mint az absztrakció egy fajtáját, hanem úgy is, mint sajátos önálló gondolati eljárást. Ennek vizsgálata már egy másik tanulmány feladata. 2.2.8. Az egyszerűsítő absztrakció. Az absztrakció külön fajtájának tekintik az ún. egyszerűsítő absztrakciót. Bár minden absztrakció bizonyos leegyszerűsítéssel jár, az absztrakció ezen típusánál célként kifejezetten a bonyolult, a sokrétű bizonyos leegyszerűsítését jelöljük meg. Az egyszerűsítő absztrakció „az objektum bonyolultságából, belső összefüggéseinek és viszonyainak sokféleségéből való elvonatkoztatás, s csupán az alapvető, lényegi összefüggések megőrzése, aminek eredményeként az objektum a kiinduló szituációhoz képest lényegesen egyszerűbb formában jelenik meg" [18]. (Kiemelés — S. T.) 54