Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

2. Medence-körző. Medence-körzővel mértük a vállszélességet (dis­tancia acromion) és a cristaszélességet (distancia iliocristale). 3. izületi szögmérőállvány. Alkalmas a vizsgálandó személy törzs­gerincmozgékonyságának saggitalis és frontális irányú mérésére, a felső végtag saggitalis irányú mozgékonyságának, továbbá a váll eievációjának mérésére. Az alsó végtag flexiós és extensiós, valamint abdukciós mozgékonyságát is ezzel mértük. 4. Szögmérős fejesvonalzó. A karok horizontális irányú extensió­jának mérésére használtuk. 5. Forgótárcsás szögmérővel mértük a karok rotációs képességét. 6. A csuklóízület palmaris, illetve dorsalis mozgásának mérésére egy 360 fokos beosztású, forgókaros mechanikai szögmérőt alkalmaz­tunk. , 7. A bokaízület mozgékonyságát és a láb rotációs képességét egy 360 fokos beosztású tárcsás vonalzóval mértük. 8. A törzs-gerinc rotációját a nasionra rögzített mutatóval mértük egy 360 fokos körtárcsán. Mérési eljárások Az ízületi mozgékonyság mérésénél mindig a mozgás középpontjára, az ízületi fejre vagy tengelyre helyeztük a mérőeszköz 0 pontját. Az ízületi elmozdulás mérése esetén a természetes testtartást, a neutrális alaphelyzetet tekintettük 0 foknak, és innen végeztük a mérést. Az ered­ményeket egész fokban jegyeztük fel. A fokokban történő mérés mellett döntöttünk, bár esetenként egyszerűbb lett volna centiméterben felvenni az adatokat és trigonometriai módszerrel, logarléc segítségével kiszámí­tani a szögeket. Ez a módszer azonban még több mérést kívánt volna. Továbbá így nemcsak szigorúan a mérendő ízületi mozgást mutatta vol­na, hanem a szomszédos csontok vagy az egész test elmozdulását. Az ízü­letek elmozdulási határának azt tekintettük, ameddig a mérendő végtag­rész mozgása megszűnt, illetve a szomszédos részek éppen készültek el­mozdulni a határ bővítése végett. Lehetőleg csak a saját ízület adta el­mozdulás mértékét értékeltük. Az objektivitásra és pontosságra való tö­rekvés ellenére, mivel élő személyek méréséről van szó, természetesen számolhatunk bizonyos százaléknyi hibalehetőséggel. Ezt azonban a fe 1­vett adatok száma és a vizsgált személyek mennyisége a statisztikai tör­vényszerűségek értelmében korrigálta. Korrelációs indexek 1. Törzs-gerinc index. A gerinc ízületi rendszeréről felvett, valamint a csípőízületben létrejövő saggitalis irányú törzselmozdulásokat jelzi egy értékben. 2. Felső végtagindex. A bal- és jobb oldali vállízületben keletkező elmozdulásokat, valamint a csuklóízületek palmaris, illetve dor­salis mozgáshatárait jelzi egy számjeggyel. 507

Next

/
Thumbnails
Contents