Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK ÍZÜLETI MOZGÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA MARKOS TIBOR (Közlésre érkezett: 1975. január 15.) BEVEZETÉS Korunk urbanizációs fejlődése, a tudományos technikai forradalom vívmányai, a gépesítés magával hozta napjaink emberének az általános mozgásszegénységét. Jelentkezik ez a probléma az iskolai tanulóknál is. Naponta 4—5 órát padban ülnek, 2—3 órát délutáni tanulással töltenek, esetenként különórákkal is terhelik őket, és mindezt heti 3 órás testneveléssel kellene kompenzálni. Ez természetesen kevés. A tanórákon kívüli sportmunkát és játékos foglalkozások számát jelentősen növelni kell. A tanuló ifjúság és a felnőtt lakosság figyelmét és igényét fel kell kelteni a sport iránt. A sportágak kiválasztásánál, a sportbéli szakosodásnál azonban feltétlenül szükséges az ember fizikai és pszichikai komplex képességeinek vizsgálata mellett az emberi mozgások kitérjedési határainak vizsgálata is. A testnevelés-tudomány kutatói, valamint a sportorvosok, anatómusok és antropológusok az ízületi mozgékonyság kérdésével viszonylag keveset foglalkoznak. A rendelkezésre álló irodalom tanulmányozása adta az ötletet, hogy érdemes lenne a gyermekek ízületi mozgásképességével foglalkozni: vizsgálni kellene általában az emberi ízületek mozgékonyságát, a sportolókat és nem sportolókat összehasonlítva, továbbá az egyes testgyakorlati ágak vonatkozásában elemezni lehetne az ízületi mozgékonyságot. Az ízület és ízületi mozgékonyság nyelvi és anatómiai értelmezése Az ízület a Magyar Értelmező Szótár szerint: „inakkal, szalagokkal, izmokkal rögzített csontok egymásba illő végének réssel elválasztott öszszeköttetése". Laza, mozgékony: „nem eléggé rögzített, nem merev. Nem szorosan összefüggő, könnyen, fürgén mozgó". Mozgékonyság: „természeténél fogva könnyen, gyorsan mozgó, mozgékony személy, mozgékony testrész". Az ízület anatómiai értelmezés szerint: a csontoknak egymással 503