Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

érintkező felszínei mozgatható vagy nem mozgatható összeköttetésben állnak egymással. Az összekötettések lehetnek folytonosak és nem folytonosak. A folytonos összeköttetéseknél a két csont végrésze között fekvő üreget teljesen kitölti az összekötő támasztószövet, míg a nem folytonos összeköttetésnél két csont között hasadék, rés található. Ez utóbbiak az ízületek. Testünk szilárd vázát felépítő csontrendszert alkotó csontok mozgékonyan vagy mozdulatlanul kapcsolódnak egymáshoz. A mozdulatlan kapcsolódás lehet csontos varratokkal, porcosán és kötőszövetesen szalagokkal, hártyákkal. A mozgékony kapcsolódás a valódi ízület (articulatio). Az ízületi mozgékonyság elemzésénél figyelmünket erre kell irányítani. Testnevelés és sport szempontjából az ízületi mozgékonyság további jelentőséget nyer. ,,A valódi ízületek. Két vagy több csont csatlakozását ízületnek (articulátio) nevezzük. Mozgásaink helye az ízület; az ízületet alkotó csontok elmozdulására látható mozgás jön létre. Az izmok összehúzódása következtében a mozgásba hozott csontok az ízület alakja és szerkezete által meghatározott pályán futnak. Az ízületeket a működés alakította ki." (Dr. Nemessúri Mihály: Sportanatómia. Sport Lap- és Könyvkiadó, 1966.) Az ízületet alkotó csontvégeknek működésük során is szorosan kell egymáshoz rögzülniük; ezt teszik lehetővé az ízület szalagjai és a tok. További rögzítő tényezők a tapadás, a synoviális nyálka, a légnyomás, az ízületeket körülvevő izmok tónusa, valamint a lágyrészek (hártyák, bőr) tartása. Az ízületek felosztása Az alkotó csontok száma szerint: egyszerű ízület (articulatio simplex), — amikor csak két csont ízesül, összetett ízületet (articulatio composita) —, amikor három, vagy több csont alkotja az ízületet — határozunk meg. Az ízületi felszínek alakja szerint beszélhetünk: gömb, tojás, nyereg, henger stb. ízületekről. Mozgásképességük alapján két csoportot különböztetünk meg: mozgékony ízületeket és feszes ízületeket. A feszes ízületben mozgás nem, vagy csak kismértékben keletkezhet. Az ízületeket feloszthatjuk aszerint is, hogy hány tengely körül történik az elmozdulás. a) Egytengelyű ízületekhez tartozik a henger- vagy csuklóízület, ahol csak hajlítás (flexió) és feszítés (extensió) történhet. Forgóízület, amelyben a csont hossztengelye körül vagy ahhoz közeli ívben jöhet létre a mozgás. b) Kéttengelyű ízületek az ellipszoid, vagy tojásízületek és nyeregízület. A megfelelően képződött ízületi fejen egy hosszabb és arra merőlegesen egy rövidebb tengely van, így a sajátságosan kialakult vápában és a laza tokban, a két tengely körül, igen változékony, összetett mozgás jöhet létre. 504