Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

2.2.3. A dolog meghatározott részének gondolati kiemelése és más részeitől való időleges eltekintés. A szélesebb értelemben vett absztrakció folyamatának egyik típusát alkotja az az elvonatkoztatási folyamat, amelynek során a dolog meghatározott részeit gondolatilag kiemeljük és ideiglenesen elvonatkoztatjuk a bennünket pillanatnyilag nem érdeklő részektől. Az absztrakciónak ez a típusa nagyon hasonlít az előző kettőhöz, de velük mégsem azonos, mert itt az elvonatkoztatás során a tanulmányozandó dolog gondolatilag elkülönített része térbelileg különül el a dologtól. Pl. ha valamely állati szervezet felépítését kívánjuk vizsgálni, akkor bizonyos részeitől eltekintünk, míg más részeket kiemelve tanulmányozni kezdünk (így a lábakat a törzstől), bár hangsúlyozni kell, egyébként nincs módunk térbelileg elkülöníteni őket. Az absztrakció ezen fajtájánál igen nagy szerepe van az analízisnek. Erre alapozva sokszor nem tekintik önálló absztrakciós típusnak, hanem a gondolkodás analitikus tevékenységéhez sorolják. Miután azonban az elvonatkoztatás itt is jelen van, tekinthetjük absztrakciónak. Nem tekinthető az adott absztrakció azonosnak a rész gondolati kiemelése és az egésztől való gondolati elvonatkoztatásával — Stoffnál találunk hasonló megfogalmazást —, attól szélesebb értelmű. Ugyanis nem minden esetben vonatkoztatunk el az egésztől, amikor a részeket kiemeljük. Amitől elvonatkoztatunk, azok további részek, a megmaradó részek, de nem az egész, ugyanis az egész több, mint a részek összege. Bár a „nem érdeklő rész" lehet az egész is, de nem mindig. Stoff leegyszerűsíti a problémát. Vannak esetek ugyanis, amikor kiemelve bizonyos meghatározott részeket, továbbra is szem előtt tartjuk, hogy minek a része, de attól már eltekintünk, hogy mely további részek jöhetnek számításba. Pl. amikor a növény gyökerét vizsgáljuk, mint növényi részt vizsgálunk, miközben a szártól, a levelektől stb. elvonatkoztatunk. Differenciáltabbnak tartjuk a „más részeitől való időleges eltekintése" kifejezést. Gorszkijnál is a következőképpen van megfogalmazva az absztrakció ezen típusa: „Az absztrakció egyes fajtája a tárgy azon részeinek gondolati kiválasztásának folyamata, amelyek valamiért érdekelnek bennünket és időleges eltekintés más, az adott pillanatban bennünket nem érdeklő részétől" [14]. Mint látjuk, itt is a dolog további részétől való eltekintés és nem az egésztől való eltekintés szerepel — és ez a pontosabb. 2.2.4. A dolgok változásától, fejlődésétől, határai változékonyságától, m,eahatározatlanságától, viszonylagosságától való elvonatkoztatás. Gorszkij az absztrakciónak ezt a fajtáját konstruktivizációnak nevezi: „A valóság egyes oldalainak és szakaszainak, az egyes tárgyak „képlékenységétől", „határainak bizonytalanságától való elvonatkoztatás folyamatát", amely a jelenségeknek „szilárd, konstruktív" objektumokra való változtatásával van kapcsolatban, a valóság konstruktivizálása folyama4