Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

ció nem feltétlenül általánosítás, nem úgy, mint az azonosító absztrakció, ugyanis az általánosság magából a lényegből fakad, és nem az izoláló absztrakcióból. Ha pedig az izoláló absztrakció nem mindig eredményezi a lényeget, akkor nem is mindig általánosítás. Viszont ha a lényeget izolálja, akkor feltétlen általánosítást is jelent. De a lényegnek az izoláló absztrakcióval való megragadása először absztrakt általános lesz. A lényeg elvonatkoztatása során nem szabad szem elől téveszteni, hogy mit és mitől vonatkoztatunk el. Ezt a kettősséget itt is egyszerre kell figyelembe venni, helytelen lenne akár egyiket, akár a másikat egyoldalúan kiemelni. Az izoláló absztrakció specifikuma az, hogy miközben elvonatkoztatunk a dolgok bizonyos tulajdonságaitól, más tulajdonságait, amelyek a valóságban elválaszthatatlanok tőle, elvonatkoztatjuk magától a dologtól. Röviden: áttérés a dologról tulajdonságaira, amelyek absztrakt tárgyként jelennek meg. Most röviden vizsgáljuk meg azt az esetet, amikor a dolgok izolálását akarjuk elvégezni. Abból kell kiindulnunk, hogy sem az ismertetőjegyek, sem a dolgok nem léteznek önmagukban. Az ismertetőjeervek a valóságban más ismertetőjegyekkel együtt a dologhoz fűződnek. Hasonlóan a dolgok más dolgokkal együtt léteznek és bizonyos ismertetőjegyeket magukon hordoznak. Amikor az ismertetőjegyet izoláló absztrakcióval elvonatkoztattuk, akkor nem csupán a többi ismertetőjegytől különböztettük meg, hanem magától a dologtól is elvonatkoztattuk. Vajon a dolog izolálása is ismertetőjegyektől való absztrakció? Nem, hanem a dolog meghatározott körülményekből, helyzetből, rendszerből való absztrakció. Más szóval az adott dolognak a környezetéből való izolálásáról van szó. Mivel azonban a környezet nem más, mint dolgok összessége, következésképpen izoláló absztrakció (amikor dolgok izolálásáról van szó) bizonyos dolgokról más dolgokra való áttérés. Ha általánosan vizsgáljuk ezt a folyamatot, akkor az izoláló absztrakció eredménye nagyfokú határozatlanságot mutat, mert minden egyes dolog izolálható a többitől. A határozatlanság konkrét helyzetben szűnik meg, amikor egy valamely dolgot izolálunk. Hogy melyiket, azt a megismerés szempontjai határozzák meg, amelyeket itt most nem vizsgálunk. Az izoláló vagy analitikus absztrakció mint láttuk, az ismertetőjegyek izolálásánál és a dolgok izolálásánál is formáját tekintve általános, tartalmát tekintve nem, még a lényeget is csak az absztrakt-általános oldaláról ragadja meg. A tartalmi izolálás vezethet el a formájában és tartalmában is általánoshoz. így rajzolódik ki az érzéki konkréttól az absztrakton át a konkréthez való átmenet. Ennek megvizsgálására a fogalomalkotás részletes elemzésénél nyílna lehetőségünk, itt csupán általában kívántuk az izoláló absztrakciót elemezni, az absztrakció többi típusával szemben mutatott specifikumait kimutatni. 48