Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

Az eddigi felszínfejlődési munkák a pliocént és annak jelentős felszínalakulásait nem értékelték kellő figyelemmel. A pliocén elején folytatódott a szarmata korszakra ferdére állított miocén tönkfelszín (az egész Bükk területe) egységes jellegének megbontása és ezzel a heterogén öszszetételű fedőtakarók fokozatos lepusztulása. A hegység ÉNy-i pereme a kor elején kb. 300—400 méterre a környezete fölé emelkedett. Ez az érték a Magas-Bükk és a pliocén hegyláblépcső denudációs különbségéből adódik. A feltételezett szintkülönbség ellentétes elmozdulások eredménye, délkeleten a miocén tönkfelszín fokozatosan belesimult a környező térszínbe. Ezzel a tortonai-szarmata örökséggel és a már szarmatában megkezdődött denudációval indult a felszínfejlődés a pliocén elején (5. ábra). A Bükk hegység északnyugati része a tortonai-szarmata kiemelkedés után valamivel magasabb volt, így vízfolyásait eróziós törmelékeit a mai fennsík területére szállította. A centrifugális vízrendszer helyett (Pinczés Z.) véleményünk szerint ÉNY—DK-i irányultságú vízfolyások alakultak ki, ezek centrifugális jellegűvé fejlődését csak a pliocén második felében feltételezzük. A délkeleti irányultságú vízfolyásrendszerek bizonyítékai többek között a Magas-Bükk kvarcittakaró ja és a mai morfológiai kép számos öröksége. A pliocén első felében a pliocén hegyláblépcső fejlődésével egy denudációs tereplépcső alakult ki a miocén tönkfelszín mészkőterületének déli, majd északi peremén. Ez a tereplépcső a két kőzet határvonalán élesen elkülöníti a magasabb miocén tönkfelszín mészkőterületeitől a főleg agyagpala térszíneken kifejlődő pliocén hegyláblépcsőket (1. fénykép). 1. kép A Magas-Bükk miocén tönkfelszíne (M) 950 méteres tetőszintekkel, túlnyomóan triász mészkövekből és déli előterében a pliocén hegyláblépcső felszíne (P) 650 méteres tetőszintekkel nagyrészt agyagpala térszíneken. (A szerző felvétele déli irányból, a Völgyfő-ház mellől