Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

maz az absztrakció, annál konkrétabb, annál közelebb van a bázis-objektumhoz. Ezek után most már az a kérdés, hogy hogyan történik az absztrakcióban (fogalom, absztrakt tárgy, idealizált objektum) rögzített tulajdonságok kiválogatása. A válasz első pillanatra nagyon egyszerűnek tűnik, tudniillik, hogy a leglényegesebb tulajdonságokat kell kiemelni. Továbbra is probléma azonban, hogy milyen alapon választjuk ki a leglényegesebb tulajdonságokat? Ez ugyanis nem egyszerű feladat, mert a lényegiség gyakran nem ismérve maguknak az anyagi jelenségeknek, hanem attól függ, hogy milyen fajtájú emberi tevékenységbe van bekapcsolódva az objektum, és hogy milyen szempontból tanulmányozzuk, továbbá hogy mi egyáltalán a tanulmányozás célja. Éppen ezért egy és ugyanazon objektum több, eltérő ismérvekkel rendelkező absztrakció bázisaként szerepelhet. A lényeget feltáró absztrakciók az ugyanazon bázis-objektumú különböző absztrakciók közül választhatók, de csak utólag, post festa. Az absztrakció elméletének kidolgozásánál ezek alapján egyik legfontosabb feladat annak tisztázása, hogy milyen alapon vonatkoztatunk el valamitől, miközben az elkülönített vonatkozásokat rögzítjük. Ezeknek a megalapozásoknak három típusát szokás megkülönböztetni: ontológikus, praktikus és metodológiai megalapozások. Az absztrakciók ontológiai alapjainak tisztázása világítja meg, hogy az absztrakciók a valóságnak megfelelnek-e, vagy sem, és hogy minek a tükrözésének tekinthetők. Ezen feladat szorosan összefügg a megismerés genezisének vizsgálatával, azzal együtt oldható meg. A praktikus alapokat tisztázva mutatkozik meg, hogy miért vonatkoztatunk el egyes tulajdonságoktól, miközben másokat rögzítünk, miért éppen úgy taglaljuk a valóságot, mint ahogy, és nem másképpen. Ezek az alapok adnak például magyarázatot, hogy éppen a meghatározott specifikumok alapján választjuk ki és hogy nem mások szerint a páros számokat a természetes számok köréből. Vagy hogy miért akkor párhuzamos két egyenes, amikor, és nem máskor stb. Mindabból, ami a valóságban létezik, a megismerés, a gyakorlat számára leglényegesebbeket absztraháljuk. így az ontológikus és a praktikus alapok tisztázása szorosan összefügg, a megismerés célja olyannak megismerni a valóságot, amilyen, hogy ezen ismeret birtokában gyakorlati tevékenysége során alakítani tudja azt. A különböző absztrakciók tudományba való bevezetésének módszertani alapjait tisztázva lehetőség nyílik az absztrakciók képzésének különböző módjait logikai formába önteni, ami azt bizonyítja, hogy az absztrakció képzésének folyamata mindig szigorú törvényszerűségeknek van alávetve. Ezeken az alapokon absztraháljuk és különítjük el a megismerés számára leglényegesebbet és legfontosabbat. Ezek az alapozások mutatják meg, hogy maga az absztrakció folyamata szigorú törvényszerűségeket mutat. Az absztrakció megalapozásának problémái, pontosabban az ontológiai alapok szorosan összefüggnek az absztrakció kiinduló bázisát képező objektumok körülhatárolásával. Az absztrakció bázis-objektumai két cso41