Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

ság feletti uralom növekedése a babonák visszaszorulását is eredményezi. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elemeiben nem lelhető fel az ifjúság gondolkozásában is, például kabalák formájában, vagy bizonyos sportolóknál — így a súlyemelőknél — magatartásmódok, mozdulatok, „fohászok" stb. alakjában. A lottójátékokhoz pedig a babonák egész bonyolult rendszere kapcsolódik. Lukács György elemzésében kiemeli, milyen lényeges különbség van ugyanakkor aközött, hogy a babona az emberi élet teljességét érinti-e vagy csak epizodikus szerepet tölt be. A babonák szoros rokonságban vannak a primitív gondolkqdással, igen sok materialista vonással bírnak, amellett azonban a vallás is eredményesen felhasználja sajátosan „feltöltve" vallási tartalmakkal. A szokások valójában nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a mindennapi életben. A szokás alapja a begyakorlottságon alapuló ismétlődés, a gazdaságos tevékenység. Előzményei, feltétele az állatvilágban is kimutathatók, de az ember szokásstruktúrája sokkal gazdagabb, differenciáltabb, magasabb szintű és változóbb. Az emberi élet minden területére kihatnak, illetve minden területén megmutatkoznak. A munka is létrehoz, illetve rögzít bizonyos szokásokat, az emberi együttélés is kialakítja a maga szokásait, szokásformáit. A szokás megszokásként, merev rutinként is jelentkezhet, s így az új terjedésének gátja, másrészt, például a sportban a teljesítmény fokozásának alapja. A szokások között jelentős helyet foglalnak el a vallási szokások. Társadalmunkban a szokásrendszer átalakulóban van. Bizonyos szokások elhalnak — s ez nem mindig csupán a negatív szokások pusztulását jelenti — s általában nő a régebbi szokásstruktúra formalitása. Emellett több, megmaradt szokás részben megőrizve régi formáját, új tartalommal telítődik, s fokozatosan kialakulnak új, mai viszonyainknak megfelelő szokások is. A köznapi tudat szerkezetének felsorolt összetevői is mutatják annak bonyolult, heterogén, ellentmondásos jellegét. Már Gramsci megfogalmazza, hogy bizarr módon összetett, fellelhetők benne a „barlanglakókra valló elemek", s a leghaladóbb tudomány elvei. Ez a bonyolultság, ellentmondásosság nemcsak az összetevők, elemek viszonyára vonatkozik, hanem megmutatkozik az elemeken belüli tartalmi különbségekben is. Mégis kissé túlzottnak tűnik Endreffy Zoltán megfogalmazása, miszerint a köznapi tudat szétszórtsága „ . . . megakadályozza az átlagos egyének tömegeit abban, hogy a mindennapi életüket ésszerűen áttekintsék, és tudatosan irányítsák", hogy gondolkodásuk „passzív és vak lenyomata a külső környezetnek" [27]. Azért sem lehet ezt abszolút módon kijelenteni, mert az egyes korok embereinek valósághoz való viszonyában lényeges különbségek vannak, s ezenkívül is valamiféle rendeződés a köznapi tudatban is kimutatható. Cassirer írja a totemisztikus gondolkodásról, hogy bizonyos rendezettség még abban is kimutatható, a totemekhez való hozzárendelés útján a világ tényezőit meghatározott csoportokban fogja össze, s a látszólagos összevisszaságban ez a rendező elv, melynek alapján a primitív világkép megformálódik [28]. A későbbiek során a vallás ugyanilyen rendező elv szerepét töltötte be, bár teljes rendezettség nem valósítható meg. Mai tudatformálásunk egyik fő feladata — többek között —, hogy a köznapi tudatnak a marxista világnézet alapján megvalósuló ren3* 35