Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

ság feletti uralom növekedése a babonák visszaszorulását is eredményezi. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elemeiben nem lelhető fel az ifjúság gondolkozásában is, például kabalák formájában, vagy bizonyos sporto­lóknál — így a súlyemelőknél — magatartásmódok, mozdulatok, „fohá­szok" stb. alakjában. A lottójátékokhoz pedig a babonák egész bonyolult rendszere kapcsolódik. Lukács György elemzésében kiemeli, milyen lé­nyeges különbség van ugyanakkor aközött, hogy a babona az emberi élet teljességét érinti-e vagy csak epizodikus szerepet tölt be. A babonák szoros rokonságban vannak a primitív gondolkqdással, igen sok mate­rialista vonással bírnak, amellett azonban a vallás is eredményesen fel­használja sajátosan „feltöltve" vallási tartalmakkal. A szokások valójában nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a min­dennapi életben. A szokás alapja a begyakorlottságon alapuló ismétlő­dés, a gazdaságos tevékenység. Előzményei, feltétele az állatvilágban is kimutathatók, de az ember szokásstruktúrája sokkal gazdagabb, diffe­renciáltabb, magasabb szintű és változóbb. Az emberi élet minden te­rületére kihatnak, illetve minden területén megmutatkoznak. A munka is létrehoz, illetve rögzít bizonyos szokásokat, az emberi együttélés is ki­alakítja a maga szokásait, szokásformáit. A szokás megszokásként, me­rev rutinként is jelentkezhet, s így az új terjedésének gátja, másrészt, például a sportban a teljesítmény fokozásának alapja. A szokások kö­zött jelentős helyet foglalnak el a vallási szokások. Társadalmunkban a szokásrendszer átalakulóban van. Bizonyos szokások elhalnak — s ez nem mindig csupán a negatív szokások pusztulását jelenti — s általában nő a régebbi szokásstruktúra formalitása. Emellett több, megmaradt szo­kás részben megőrizve régi formáját, új tartalommal telítődik, s fokoza­tosan kialakulnak új, mai viszonyainknak megfelelő szokások is. A köznapi tudat szerkezetének felsorolt összetevői is mutatják an­nak bonyolult, heterogén, ellentmondásos jellegét. Már Gramsci megfo­galmazza, hogy bizarr módon összetett, fellelhetők benne a „barlangla­kókra valló elemek", s a leghaladóbb tudomány elvei. Ez a bonyolultság, ellentmondásosság nemcsak az összetevők, elemek viszonyára vonatko­zik, hanem megmutatkozik az elemeken belüli tartalmi különbségekben is. Mégis kissé túlzottnak tűnik Endreffy Zoltán megfogalmazása, miszerint a köznapi tudat szétszórtsága „ . . . megakadályozza az átlagos egyének tö­megeit abban, hogy a mindennapi életüket ésszerűen áttekintsék, és tuda­tosan irányítsák", hogy gondolkodásuk „passzív és vak lenyomata a külső környezetnek" [27]. Azért sem lehet ezt abszolút módon kijelenteni, mert az egyes korok embereinek valósághoz való viszonyában lényeges különb­ségek vannak, s ezenkívül is valamiféle rendeződés a köznapi tudatban is kimutatható. Cassirer írja a totemisztikus gondolkodásról, hogy bizo­nyos rendezettség még abban is kimutatható, a totemekhez való hozzá­rendelés útján a világ tényezőit meghatározott csoportokban fogja össze, s a látszólagos összevisszaságban ez a rendező elv, melynek alapján a pri­mitív világkép megformálódik [28]. A későbbiek során a vallás ugyan­ilyen rendező elv szerepét töltötte be, bár teljes rendezettség nem valósít­ható meg. Mai tudatformálásunk egyik fő feladata — többek között —, hogy a köznapi tudatnak a marxista világnézet alapján megvalósuló ren­3* 35

Next

/
Thumbnails
Contents