Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

deződését segítse elő. Ebben azonban figyelembe kell venni, hogy a köznapi tudat szerkezete viszonylag stagnáló, lassan változik, s ellentmondásossága csak bizonyos vonatkozásokban szüntethető, illetve változtatható meg. Az ellentmondásosság a köznapi tudat jellegéből adódó sajátosság, mely sokoldalúan mutatkozik meg. Kifejeződik a spontán materializmusidealizmus viszonyában is. Gramsci és Lukács egyaránt hangsúlyozza a köznapi tudat spontán materialisztikus jellegét, sőt ezen elemek túlsúlyát, hiszen még a szubjektív idealista is kénytelen elfogadni bizonyos objektív realitásokat. Ugyanakkor a spontán materializmus jól megfér az idealista, babonás, vallásos elemekkel. Egymás mellett szerepelnek igaz és hamis ismeretek, tudományos elemek és tudománytalan hiedelmek, előítéletek. Sajátos vonása, hogy konzervatív, merev, görcsösen retteg az újítástól, a változatlansághoz ragaszkodik; ezzel szemben néha törékeny, egy új egyéni, vagy tekintélyre épülő tapasztalat megváltoztatja a korábbi felfogást. A változatlansággal szemben megjelenik a minden megváltozott szemlélet is. Keverednek benne antropomorf és dezantropomorf vonások, az osztály telítettség és partikularitás alapján megfogalmazott nézetek. Az érzelmi telítettség is ellentmondásosan nyilvánul meg. Egyformán jelentkeznek a szeretet-gyűlölet, megvetés-szánalom, rokonszenvellenszenv, lenézés-tisztelet stb. érzései. Az ellentmondásosság az egyes személy tudatában, illetve tevékenységében úgy is jelentkezhet, hogy munkájához kapcsolódó elméleti tudatával szemben áll magánéletében kifejeződő köznapi tudata: jól értelmezi, esetleg terjeszti a nők társadalmi szerepével kapcsolatos helyes elveket, de saját családjában „feudális" viszonyokat valósít meg; hadakozik a magántulajdon ellen, de saját szőlőparcellát akar szerezni stb. Fentieken kívül még nagyon sok ellentmondás mutatható ki a köznapi tudat tartalmában, s szerkezetében egyaránt, melyek között egyesek megszüntetésére kell törekednünk, mások létezését el kell fogadnunk. Törekednünk kell az igaz ismeretek erősítésére, gyarapítására, a köznapi tudat marxista világnézet alapján való rendeződésére. JEGYZETEK [1] M. Heidegger: A meglét mindennapisága. Világosság. Melléklet az 1969. X. számhoz. 14. 1. [2] A. Gramsci: Filozófiai írások. Kossuth K., 1970. 178. 1. [3] V. ö.: Hernádi Miklós: A közhely természetrajza. Gondolat K., 1973. 68. 1. [4] V. ö.: LUkács György: Az esztétikum sajátossága I. Akadémia K., 1969. 68. i. [5] Hoppál Mihály néprajzkutató előadása: Hiedelemrendszer és köznapi tudat. Szociológiai íkonferencia. Pécs, 1973. július 20—25. (A Baranya megyei TIT és az MTA Szociológiai Intézete szervezésében.) [6] Huszár Tibor: A társadalmi tudat szerkezete. Világosság, 1967/12. 706. 1. [7] Uo.: 708. 1. [8] A történelmi materializmus válogatott kérdései. (A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem jegyzete a filozófiai szakosító hallgatói részére.) Kossuth K., 1969—70. 42. 1. [9] Heller Ágnes: A mindennapi élet. Akadémia K., 1970. 82. 1. [10] Leonardo da Vinci: Tudomány és vallás. Világosság, 1969/5. szám. 272. 1. [11] Lukács György: I. m. 38. 1. [12] B. A. Grufiin: A vélemények világa. Gondolat K., 1971. 42. 1. 36