Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

gia"; s a nép művészi alkotó tevékenysége [25], Ha alaposabban vizsgáljuk a köznapi tudat struktúráját, több lényeges összetevőt mutathatunk ki, melyek az egyes csoportok vagy egyének köznapi tudatában természetesen különböző súllyal szerepelhetnek, esetleg közülük néhány hiányozhat is. Az egyik lényeges oldalt jelentik az élethez szükséges praktikus ismeretek, melyek az egyén vagy mások tapasztalataira épülnek. Az egyéni tapasztalat nélkülözhetetlen az élet számára, de a tudományos ismeret elfogadásának gátja is lehet. Ezen az alapon az idősebb, főként falusi emberek közül többen nem hiszik, hogy az ember a Holdon járt. Mások tapasztalatainak felhasználása is igen fontos, hiszen az egyes ember megismerése véges. Ugyanakkor káros lehet, ha az általunk ,, tekintélynek" elfogadott személy egy-egy nem megalapozott tapasztalatára, véleményére építjük saját véleményünk egész rendszerét. Fontos szerepet játszanak a köznapi tudatban — napjainkban egyre fokozottabb mértékben — az egyes tudományos elemek, melyek többsége eszközök formájában jut a köznapi tudatba, mint hőmérő, rádió, telefon, kvarclámpa stb. A tudomány soha nem teljes elméleti tartalomként hatol be, hanem csak azon elemei, melyek megfelelnek a köznapi tudat jellegének, szerkezetének és szükségleteinek. A szülők ösztönzik gyerekeiket, hogy egyenek sok citromot, narancsot stb., mert sok C-vitamin van benne, anélkül, hogy tisztában lennének a vitamin lényegével, összetételével, tényleges funkciójával. Különösen az emberek közötti viszonyokra vonatkozóan igen jelentősek a közmondások, szólások stb. formájában létező népi bölcsességek, melyek a mindennapi élet hatékony szabályozói. Ezek tartalmát vizsgálva kiderül, hogy eredetük különböző korokhoz, társadalmi viszonyokhoz kötődik, mégis e viszonyok megváltozása után sokáig fennmaradnak, erősen konzervatívak. Ezért maradnak fenn egyformán a „Szemet szemért"; „Kaparj kurta . . ."; Kinek Krisztus a barátja . . .; Ki mint vet. . . stb. közmondások, függetlenül attól, hogy az általuk kifejezett viszonyok régen megszűntek. Sőt egy-egy ilyen „bölcsesség" új életre is kelhet, megerősödhet. így a gazdasági mechanizmus nálunk bevezetett reformja után, minthogy az anyagi érdekeltség elvét a reform előtérbe állította, lehetőség nyílott régi anyagias szemléletek feléledésére. Ezért azóta gyakrabban lehet hallani: „Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen". Ugyanezen vonással rokon ,,a köznapi tudat jellegzetes objektivációja a társadalmi sztereotípia, a hagyományrendszer, az előítélet. Közös sajátosságuk a konformitás, az előzetes irányúitság szerinti ítélkezés, a sajátosságokat figyelembe vevő elemző gondolkodás hiánya, az erős érzelmiindulati töltés" [26], Az előítéletek káros szerepére Lenin is felhívja a figyelmet, s ma is a humanizáltabb emberi viszonyok kialakításának, s a tudomány terjedésének egyik jelentős gátja. Ugyanilyen negatív szerepet játszanak a különböző beidegződések. A babonák, bár csökkenő intenzitással ma is fontos elemét jelentik a köznapi tudatnak, s főként az idősebb generáció életében játszanak hatékony szerepet. A babonák alapja a tehetetlenség, kiszolgáltatottság érzése, hogy az ember képtelen úrrá lenni a külvilágon, s ezért a való34