Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

képviselőik magát a köznapi tudatot hogyan értelmezik; inkább a primitív tudathoz, vagy a józan észhez tartják közelebb állónak. Találkozunk olyan felfogással is, mely szerint a tudomány és igaz tudat, illetve a köznapi és hamis tudat fedik egymást. Gramsci azért bírálja Gentile-t, mert ő a köznapi gondolkodásra, mint az igazság ellenpólusára hivatkozik. Lukács György kimutatja, hogy a köznapi tudat igaz és hamis elemeket egyaránt tartalmaz, bár logikai úton sem egy köznapi ismeret igazsága, sem annak ellentéte nem bizonyítható. Grusin írja, hogy a köznapi tudat ,, . . . rengeteg helyes elképzelést és nézetet tartalmaz, melyeket sokszorosan igazolt a gyakorlat, a tapasztalat, s amelyek a gyakorlatias gondolkodás „népi bölcsességének" nevezett axiómáiban kristályosodnak ki" [22]. Tehát az igazság terjedelme szélesebb, mint a tudományos igazságé. A köznapi ismeret igazságának legfőbb kritériuma a gyakorlat, az eredményes tevékenység, de tevékenységünk eredményessége nem jelenti minden esetben azt, hogy hű képet alkottunk környezetünkről. Spinoza szerint az igazság helyett a valószínűség fontos a köznapi tudatban. ,,A mindennapi életben a legnagyobb valószínűséget kell követnünk, a spekulatív filozófiában az igazságot. Az ember szomjan és éhen veszne, ha nem akarna enni vagy inni mindaddig, amíg tökéletesen be nem bizonyították neki, hogy az étel és az ital neki hasznára lesz" [23], A köznapi tudat a hamis tudattal sem lehet azonos. Az elmélet is megfogalmazhat hamis nézeteket, megjelenhet a hamis tudat, mint egységes rendszer — például a vallásban — s lehet egyedi tartalom. Az sem lehetséges, hogy a köznapi tudatban a hamis ismeretek domináljanak, mert az eleve a valósággal való szembekerülést, az egyének tragédiáját okozná, azaz a köznapi tudat éppen fő funkcióját — a valóságban való eligazodást — nem tudná betölteni. Emellett Hernádi Miklós szerint vannak olyan hamis tudattartalmak, mint pl. a közhely, mely mégis szerepet játszik a környezettel való kapcsolatban [24]. Más esetekben a hamis tükrözésből eredő tragédia be is következik. Ilyen eset fordul elő, ha nem ehető, illetve mérgező növényeket ehetőnek tekintünk és elfogyasztunk. A hamis és igaz ismeretek aránya változó. A köznapi tudat igazságtartalma nő a társadalom és a tudomány fejlődésével, a tudomány eredményeinek a köznapi tudatba való behatolásával, viszont ahol a vallás még mindig az emberek mindennapi életének fő szabályozója, „rendszerező elve", ott a hamis tudattartalmak aránya és súlya is nagyobb. Míg a tudomány szervesen összekapcsolódó ismeretek rendszere, mely a logikai törvényekkel összhangban épül fel, a köznapi tudat sohasem alkot ilyen rendszert, inkább „konglomerátuma" olyan nézeteknek, ismereteknek, beállítódásoknak, melyek különböző feltételek között alakultak ki. Az elemek között mégis van összefüggés, csak nem logikai természetű, hiszen egymást kizáró ítéleteket is tartalmaz. A köznapi tudat szerkezetének elemzése különböző szempontok alapján történhet. A legegyszerűbb osztályozással két fő alkotórészt különböztethetünk meg, mégpedig az empirikus tapasztalatokat és „életigazságokat". Kelle-Kovallzon könyvében három összetevőt határol el. Ezek: A munkatapasztalatok és empirikus ismeretek; a „társadalom-pszicholó3 33