Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

nyeges összefüggéseinek feltárására törekszik, a köznapi tudat pedig mindig a közvetlen környezetre, illetve szélesebben értelmezve az empirikusan megfogható valóságra irányul, tehát jellemző rá a közelségre irányuló tendencia. Ilyen értelemben vonatkozik a kommunikációs eszközökkel ,,közelhozott", empirikusan megfoghatóvá tett „nemközeli" világra is. Heller Ágnes írja, hogy „a mindennapi gondolkodás funkciója a mindennapi élettevékenység létéből fakad, tehát változatlannak tekintendő" [9]. Ez a megállapítás részben igaz, ha a funkciót csak általában nézzük, a valóságban való eligazodás értelmében. A valóság azonban változik és gazdagodik, tehát új részfunkciók betöltése válik szükségessé, bizonyos részfunkciók pedig kihullnak a köznapi tudatból, s ezek feladatait átveszi a tudomány. így az időjárásra vonatkozó empirikus tapasztalatok szerepének helyét átvette a meteorológia, s az orvostudomány is átvette a gyógyítási tevékenység nagy részét. E tények is mutatják, hogy a köznapi tudat funkciója nemcsak állandó, hanem változó oldallal is rendelkezik. Természetesen az e funkcióváltozás lassabb, s így nehezebben mutatható ki, mint a tudattartalmak változása. A köznapi tudat jellemző vonásai között is kiemelendők: szubjektivitása, antropomorf jellege, az észlelés, gondolkodás és érzelem, valamint tudás és képesség szoros kapcsolata, gazdaságossága, érzelmi telítettsége, az analógiára és túlzott leegyszerűsítésre való hajlama, formalizmusa, sajátos „igen-érzése", igaz és hamis ismeretek keveredése, s különösen ellentmondásos természete. Abból, hogy a köznapi tudat az egyén valóságban való eligazodásának eszköze, következik erőteljes szubjektív jellege. Az egyén úgy állítja be problémáit, szükségleteit, érdekeit, mintha azok egyetemesek lennének. Ha valamilyen (tényleges vagy vélt) igazságtalanság éri, a rendszert tartja igazságtalannak, ha rossz a gyereke, azt állítja: ilyenek a mai gyerekek. A szubjektivitás az előbbivel ellentétes módon is jelentkezhet, amikor az egyén bizonyos tulajdonságokat, érzéseket „kisajátít", csak sajátjának tekint: olyan szerelmes még senki nem volt; csak ő képviseli az igazságot stb. E vonásra mondja Leonardo da Vinci: „Az embereket legjobban a saját véleményük szedi rá" [10]. A szubjektivitáshoz kapcsolódik a köznapi tudat antropomorf jellege, mely alapján az emberek a valóságot saját létük analógiájára képzelik el, értelmezik; a tudattalan dolgokat, élőlényeket, természeti erőket emberi tulajdonságokkal ruházzák fel. E sajátosság is bizonyítja a köznapi tudat szoros kapcsolatát a primitív gondolkodással, s az „antropomorf istenkép"-hez kapcsolódó vallásokkal. Különösen a gyerekeknél figyelhető meg, hogy egy-egy tárgyat jónak, vagy rossznak minősítenek, de e vonás jelentkezik akkor is, amikor a felnőtt (ösztönök hatására) földhöz vágja a rádiót vagy televíziót, ezzel „megbüntetve" azt. A köznapi megismerés helyes értelmezésének egyik lényeges kiindulópontja, hogy ennek során az észlelés, gondolkodás és érzelem szoros kapcsolatban van egymással, s egymáshoz viszonyítva egyiknek sincs elsődlegessége. Emellett a tudás és képesség is szorosan összekapcsolódik, minden elméleti megkülönböztetésnek közvetlen gyakorlati értelme 28