Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

A képi elemekkel kapcsolatban arra is rá kell mutatnunk, hogy az ábrázolásokhoz gyakran társítottak szövegeket is. A szöveg és a kép egymást segítették. A képi elemeknek az a feladat jutott osztályrészül, hogy az elvont fogalmakat, valóságviszonyokat megjelenítő szavak, szószerkezetek félreérthetőségét is kiiktassák, s a vizuálisan érzékelhető képi jelek rendszere segítse a nyelvi megformálást és annak egyértelműbb értelmezését. Hogy a kép és a szöveg együttesen milyen sajátos szerepeket vállalhatott, bizonyítja az idézett két megoldás-típus: Rimay János az igazság elvont fogalmát képi elemekkel megjelenítő ábrázoláshoz verses szöveget társít. A nyelvi forma a képi elemek szóbeli értelmezésében azt tolmácsolja, mi a jelképi értéke az ábrázolás rajzi eszköztárának. Az igazság fogalma jelképes ábrázolásához ez a verses szöveg társul: ,,Igazság kezébe visel kivont kardot, Öldököl és gyomlál minden latorságot, Gyar&pít az elien, s nevel jámborságot, Áradni nem hagyja az sok gonoszságot. Sörpenyűs mérték is ékesíti kezét, Akinek hibálni nem szenvedi terhét, Árához szabja is marhája érdemét, Lelkének árával nem töltvén erszényét. Ajándékra nem néz, s nem válogat személt; Tárgyát jól aránzza, nem hebálja az célt, Bánja, ha hatalmas torkolja az szegént, Az ingyenes ügyhöz nem szab horgas törvént" (Rimay: Encomia et effecta virtutum; Összes művei Bp., 1955. 137— 138.). * Összefoglalásul mégegyszer tekintsük át Comenius ábrázolását, s vizsgáljuk meg, hogy a kép és a szöveg együttesen hogyan vállalt pedagógiai célkitűzésű szerepet, az ábrázolás hogyan formálódott valóban hasznos szemléltetőeszközzé, illusztrációvá (vö. 27. kép). Elsősorban azt kell észrevennünk, hogy Comenius ábrázolásában a rajzi jelelemek és a 27. kép 209