Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

7. kép 6. kép megfelelőjének, Minervának a szent madara. Ezért szimbolizálja az okosságot, a bölcsességet. (Vö. a bölcs bagoly nyelvi képlet átvitt értelmű használati értékét is.). Szpirkin is szól erről a jelmotívumról: „Nem hiába szimbolizálja Minervának a homályban repülő és jól látó baglya a bölcsességet, az okosság legmagasabb fokát" (Vö. Tudat és öntudat. Bp. 1974. 145.). Ez a jelelem Paliasz képével és botjával (virga Palladis) társítva Pierius gyűjteményének egyik emblémájában is fontos közlő szerepet vállalt: a sapientia, az okosság, az eszesség fogalmát szimbolizálta (Vö. Hieroglyphica, Lib. XIV. Cap. XLIX.) (Vö. 7. kép.). A latin mitológiában pajzsosan, sisakosan ábrázolták Minervát, a bölcsesség védőjét. Ezért mondhatta az ókori bölcs: „Véd pajzsával sisakos Minervám" (Vö. Virág Benedek: Bias). Balassi Bálint sem véletlenül írta le ezt a mondatát: ,,. . . elméjét Minerva, Mercurios beszédét mind ő neki adta..." (Balassi: Júliához). Sajátos jelelemekké vált a szimbolikus ábrázolásokon Minerva kedvelt madara, az éjjeli bagoly (noctua Minervae sacra), továbbá a pajzs, a bot és az erre rácsúszó kígyó képe is. így ábrázolja Minervát Schoenhovius is emblémagyűjteményében (Emblemata, partim Moralia, partim Civilia, Lugduni Batavarum, 1626. XVII.) (Vö. 8. kép.). Az embléma jelmondata arra utal, hogy Minerva jelképezte a bölcsességet. Az értelmező szövegben pedig arról kapunk felvilágosítást, miért állandó jelképi motívum az éjjel is jól látó bagoly (triplici lumine nocte videns noctua). Elsősorban azért, mert ez a képelem és jelmotívum alkalmas annak az érzékeltetésére, hogy az éjjeli csendben nagyobb erőre kap az értelem (nocte vigent sensus), élesebb az ész, mélyebb a gondolkodás (acrior et altior cogitatio). A Dugo196