Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

Comenius ábrázolásán a megszemélyesített Prudentia (okosság) a kétarcú Janus isten alakmása. Ennek a mitológiai eredetű szimbolikának nem egy töredéke tovább élt és bekerült az egyes nemzetek szóláskincsébe is. Nem véletlenül magyarították tehát pl. a Janus alter est (szinte Janus mása) latin nyelvi képletet ezekkel a szólásformákkal: Okos ember, továbbra látó, okos ember (Kis-Viczay). Ugyancsak KisViczay gyűjteményében olvasható ez a latin nyelvi forma: Bifrons Janus. Magyarul így tolmácsolta: Éles elme, eszes, vigyázó ember. Mi adott neki és Comeniusnak alapot arra, hogy a kétarcúságot jelmotívumnak használhatták fel. Az a mitológiai összefüggés, hogy a latinok Janust nemcsak a világosság isteneként tisztelték, hanem vele szimbolizálták az előrelátó és a múltba is visszatekintő, a jelent a múlttal, a jövővel egybevető bölcsességet, illetőleg azt a bölcs, eszes, okos embert, aki „mindent összevesz, ami volt, van, s ami lesz" (Kisfaludy Sándor). A különböző szimbolikus ábrázolásokban a kétjejű Janus képe szimbolizálta ugyanis a bölcsességet (vö. 2. kép.). Erre utal Scarlatinus e mondata is: „Bina Jani capita prudentiam indicant: a kétfejű Janus jelentette a bölcsességet" (vö. Homo . . . figuratus et symbolicus, 1695.). A Janus bifrons, mint képi motívum az emblémákban is ezért jutott oly gyakran ábrázoló, közlő funkcióhoz. Alciatus gyűjteményének (Emblemata; 1550. 24.) a bölcsességet szimbolizáló ábrázolásán is a kígyó és a kétarcú alak, mint jelelem áll a középpontban, s nem véletlenül társul ehhez az ábrázoláshoz ez a jelmondat: „Estote Prudentes: legyetek eszesek, okosak!" (vö. 3. kép).' 2. kép 3. kép Az értelmesség, az eszesség, az okosság és a bölcsesség fogalmak szimbolizálására gyakori jelelem volt a kétarcú női alak (femina biceps) képe is. Caesar Ripa, a hírneves ikonológista így utal erre a tényre: 13 193