Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

Aztán elindult a társaság az egriek vezetésével a vadregényes hegyeken át. Futott-csúszott lejtőkön, átnágott embermagas bozóton, igyekezett a Határhegy, illetve a Diána-lápa felé. A Határtetőről (Felnémet és Bélapátfalva között ezen át vonul az erdőhatár) mély erdei út vezetett a lápába. Az egri ifjúmunkások a mély út két felén nőtt kökénybozót virágos ágait átfonva lugasformára hajlították össze, úgy, hogy a budaiak katonás menetoszlopot alakítva, e diadalkapuk egész sorozatán át vonultak be az összejövetel színhelyére. A megérkezett budaiakat az egriek lelkesen üdvözölték, majd a két társaság összevegyült és vége-hossza nem volt a meleg baráti öleléseknek, a baráti kézszorításoknak, a kínálgatásoknak [39]. Azután Kolacskovszky méltatta május elseje jelentőségét. A beszéd alatt persze ügyeltek és észrevették, hogy az érseki erdészek kerülgetik a Diána-lápát. Nem sokkal később Felsőtárkányból megérkezett az állig felfegyverzett, zordon ábrázatú őrjárat. Gorombáskodtak, ütlegelni kezdték a jelenlevőket. (A budaiaknak szerencséjük volt, a csendőrök megérkezése előtt elindultak a vasúthoz.) Megkezdődött az igazoltatás, a kosarak, hátizsákok kiforgatása, tartalmának átvizsgálása. A csendőrtiszthelyettes elrendelte még a sakktábla kockáinak szuronnyal való lefejtését is, hátha ott vannak eldugva a kommunista utasítások, a röpcédulák. A kirándulás férfi tagjait sorbaállították és a csendőrök pofonok kíséretében útnak indították őket, kit Egerbe, kit Felsőtárkányba további kihallgatás végett. A csendőrparancsnok magából kikelve ordította: „Vegyék tudomásul, hogy itt nem lesz többet kommunizmus!" [40], Amíg ez történt, a Berva völgyében — Egerben — szigorúan tilos volt mindenféle összejövetel, csoportosulás. Megerősített csendőr, rendőrjárőrök cirkáltak az utcákon szuronyos puskákkal, élesre töltött fegyverekkel, őrség állt a piacon. Az ellenállást azonban csak átmenetileg tudta megtörni a terror. 1929ben a Márkus cégnél dolgozó, mintegy 200 építőmunkás határozta el május elseje ünneplését és bejelentették, hogy ezen a napon nem dolgoznak. Persze nem sokkal utána következett a megtorlás. Az építkezésekről minden szervezett munkást elbocsátottak és Subik kanonok utasítására keresztény szocialista építőmunkásokat állítottak helyükre [41]. A válság éveiben az üldözés, nyomor, tengődés lett úrrá a megyében a munkások és parasztok között. Az építőipari munkásoknak az inségmunka keretében 30 fillér órabért fizettek és ezenkívül a Hangyához kaptak kiutalást sóra, babra, lisztre és burgonyára. A dolgozó magyar nép a kommunisták vezetésével harcra kelt a nyomor, a fasizmus ellen. A párt országszerte tüntetéseket, sztrájkokat szervezett, fokozott harcra szólította fel a munkásságot és szegélyparasztságot [42]. Amikor 1930-ban az egri érsekség és a város megszüntette a három hónapja tartó ingyen kenyér- és tejakciót, ennek hírére július 1-én munkásasszonyok nagy tömege jelent meg a városházán és tüntetve •—• munkát, kenyeret követeltek [43]. 1930. szeptember elsejére országszerte harcos tüntetésekre készültek. A párt kiadta a jelszót, harcos politikai tüntetéssé kell változtatni szep2 17