Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

folytatnak. Ha kaptunk engedélyt a látogatásra, közelebbről is megnézhetjük a bányát. Itt lehetőségünk nyílik mészkő és kalcit gyűjtésére is. (5. Fa.) A kőbányából a Berva-tetőre rövid kapaszkodóval érünk. (TK szaggatott vonallal jelölve.) A Berva-tető a karsztjelenségek nagyon szép példáit mutatja. Megfigyelhetünk itt karrosodott felszínt, időszakos víznyelőket, dolinákat és már korábban láttunk barlangot, ami szintén a mészkőhegységek jellemzője. Ezek után nézzük meg, mit is takarnak ezek a földrajzi fogalmak. (5. kép.) Milyen jelenség előtt állunk? Tehát mészkőhegységről van szó. Idézzük fel, hogyan keletkezik a mészkő! (6. Fa.) A tanulók feladatlapot oldanak meg, ismereteik rögzítésére. (7. Fa.) Figyeljük meg a karros felszínt! Majd nézzük meg, milyen a mészkőből álló Berva-bérc növényzete. (8. Fa.) Jellegzetes növénytársulása a karsztbokorerdő. (11. SZGy.) A Berva-bércről induljunk tovább Szarvaskő felé. 5 km-es út áll előttünk. Kényelmes sétával kb. 1,5 óra szükséges az útra. Válasszunk egy megfelelő irányt, és induljunk el a község felé! A bércről látható a Szarvaskő község. Útközben keresztülhaladunk a Leshely nevű réten, amelynek ÉNy-i részéről ereszkedünk le Szarvaskő felé. A térképen 10. jelzésű szarvaskői gabró-diabáz bányához érkeztünk. Második változat: Ha a Berva-bércre nem megyünk fel (első változat szerint), akkor haladjunk a műúton tovább, Almár község felé! Utunk során még láthatjuk 1,8 km-es szakaszon az Eger-patak teraszát, amint kíséri a patak völgyét. Almár község jelentősége régen abban állt, hogy ide érkezett kisvasúton a szarvaskői szén, innen átrakták a nagyvasút vagonjaiba, és szállították tovább az országba, a felhasználás helyére. A községben néhány bányászcsalád települt meg. A két világháború között itt jó minőségű szén bányászata folyt. Útközben erdőirtások kavicsos talajának lecsúszását is megfigyelhetjük. A dolgozat terjedelme meghatározott, ezért az útvonal további leírását nem közlöm. Szöveggyűjtemény A szöveggyűjtemény két pontját választottam ki, ízelítőt adva annak tartalmából. 1. A kőolaj keletkezéséről Ha a tenger medencéje csak sekélyvizű csatornával függ össze az óceánnal vagy a nyílt tengerrel, elpárolgó vizét a csatornán keresztül beáramló sós víz pótolja. A sós víz az egysejtű élőlények roppant tömegét sodorja magával. Mivel a folyók és patakok édes vize szétterül a nehezebb sós víz felszínén, az édesvízbe kerülő tengeri élőlények elpusztulnak és a tenger fenekére ülepednek. Az óceán vagy a nyílt tenger mély vizét keverő áramlás a sekély vizű csatornán keresztül nem juthat a tengermedencébe, és így oxigént sem szállíthat a tengermedence mélyére. A szétterülő édesvíz sem merülhet le, nem szállíthat oxigént a 173