Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

mélybe. Ezért az alacsonyrendű, lebegő élőlények mélybe süllyedő, oxigéntől elzárt maradványai nem oxidálódhatnak, hanem rothadnak, kőolajjá és földgázzá alakulnak. 11. Karsztbokorerdő jellemzője Főleg a mészkővidék szárazabb, melegebb, déli lejtőin találhatok. Jellegzetes citromillatú cserjéje a narancsvörös őszi lombszíneződésű cserszömörce. (A fenti két példához hasonlóan röviden, tömören ismertetem az útvonal látnivalóit.) A kirándulás vezetését elősegítő útvonalvázlat Távolság , , . . , , Jelzése a Az objektum leírása k

m Útvonal, objektum térképen a szöveggyűjteményben K

eP Feladat Kerecsend 0 kim 5—10 3,5 Eger 0 2,5 4 4,5 5,1 7,3 7,7 Bervateitő 0 1. Eger déli határában, eg er—

dem j érni kőolajmező, kőolaj szivattyú. 2. Eger felé haladva, 5—6 km-kő környékén „Egerlátó" egri panoráma. 3. Kőlyuki pincék. Eger város kezdetét jelző táblától hal aduink ia Lenin útra. 4. A város 5. É-i városnegyed (Csebökszári lakótelep) 6. Eger-patak terasza. 7. Felnémet község. 8. Fűrésztelep. 9. Teraszfeltárás Felnémet község határában. 1. változat 10. Út a Berva-bércre. Berva-tető. Berva-barlang. Mészkőbánya. Dolinák. Víznyelő. Növényzete. 11. Űt a Berva-tetőről Szarvaskő felé, a szaggatott vonallal jelzett irányban. 1. A kőolaj és a földgáz keletkezése. 2. Eger földrajzi helyzete. 5. Tervek az É-i városnegyed fejlesztéséről. 2. pont 3. bekezdése. 7. Felnémet községről. 2 8. A teraszképződésről. 3 9. A mészkő keletkezése. 10. A mészkő pusztulása, 4 karrosodás, dolina, víz- 5 nyelő, barlang. 11. Kartszbokorerdő jellemzője. 174