Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

A megyei klérus ugyanis a hitélet elmélyítése mellett halaszthatatlan kötelességének tartotta „a konkolyt különválasztani a tiszta búzától", mely abban is megnyilatkozott, hogy az egyesületek tagjainak névjegyzékét átvizsgálva kizárta soraiból a papi szempontból „aggályos" elemeket. Az „úri" túristák, hogy a gyanú árnyéka se férkőzhessék katolikus mivoltukhoz, papi embert választottak elnöküknek. A Magyar Túristaegyesület Egri Bükkosztálya Török Kálmán apátkanokot kérte fel az elnöki feladatok ellátására. A Bélkő alatti, Telekessy István püspökről nevezett új menedékházat Török Kálmán szentelte fel. A felsőtárkányi Várhegy kilátótornyát Szmrecsányi Lajos érsekről nevezték el. Ugyanitt, a menedékház tőszomszédságában barlangkápolnát építettek. ,,Az erdő öreg fáit szentképekkel, kisebb-nagyobb feszületekkel (előttük örökégő mécsesekkel) úgy teleaggatták, hogy a Várkút környéke inkább hasonlított kegyhelyhez, semmint kiránduló helyhez" [31]. ,,Az úri túristák hegyenjáró Sz. Bernát, a vadászok újra Sz. Hubertus védelme alá helyezték magukat. Az egri vadászok dr. Hedry Lőrinc főispán vezetésével minden év november 3-án, tehát Sz. Hubertus emléknapján a Paulai Sz. Vince-nővérek kápolnájában gyűltek össze misét hallgatni, istentisztelet végeztével a pap megoldotta mind a fegyvereket, mind a pórázon elővezetett ebeket" [32] Eger értelmiségének egyesületeit a Katolikus Kör fogta össze, amely az érseki rezidenciában kapott helyet, s így megfelelő papi befolyás alatt állt. A néphumor igen találóan nevezte el a klubot „Szent Csárdának". Itt formálták a Horthy-időszak alatt a városi és megyei közvéleményt, itt döntöttek közügyekben, politikai kérdésekben is. A Természetbarátok Turistaegyesületét éppen összetétele és célkitűzése következtében nem tűrte a megye vezetősége. Minthogy a Várhegy érseki tulajdon volt, a munkásturistákat, a Természetbarátok Egyesületét kitiltották a Várhegyről. Megmutatkozott ez a bánásmód a természetbarátok menedékház-építési ügyénél is. A Várhegy erdőségéből kitiltott munkásturisták 1929-ben nem az érsekségtől, de egy felsőtárkányi magánszemélytől telket vásároltak, s így épült fel „a Bükkben az első TTE-menedékkunyhó, a Tibahegy oldalán, 806 négyszögöles telken, 16 személy részére berendezve" [33]. A megye vezetői — akik a munkásturistákat állandóan azzal gyanúsították, hogy kommunista összeesküvéseket szőnek az erdőn — természetesen nem akarták ezt megtűrni. Az egri járási főszolgabíró fel is lépett az építkezés ellen, és megtagadta az építési engedély kiadását. Az elutasítás megokolásánál hivatkozott arra, hogy „a ház az erdő közvetlen közelében épülne, mely iránt az érdekelt szomszédság tiltakozását már ez idő szerint is bejelentette. Megtagadandó az építkezési engedély továbbá azért is, mert az oda csoportokban kiránduló turistákat ellenőrizni nem lehet, a tüzeléshez szükséges fát több mint bizonyos, hogy fentnevezett erdőbirtokos erdejéből szereznék be, s ezáltal az erdei falopások egész sorozata kerülne elbírálás alá fenti hatósághoz. Érdekelt erdőtulajdonos azon tiltakozása, hogy ezáltal a vadállományban is tetemes kárt okozhatnának, szintén helytálló. Az erdő közvetlen közelében építendő menedékházban, a nyári időszak alkalmával a tüzelés veszélyes volna, mert a kéményből ki15