Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

Kevés volt megyénkben a gyárkémény, annál több a templomtorony, különösen Egerben. Ezért született meg ez a közmondás is: „Válogat, mint az egriek a templomban." Az egész megye életében meghatározó szerepet játszott mindig a papság, de főleg Egerben. Nem hiába tartotta még a nóta is a papok városának, elnevezték kis Rómának. Eger ugyanis egyházmegyei székhely volt. A Tanácsköztársaság után a megye társadalmi-politikai életében meghatározó szerepet játszott Szmrecsányi Lajos érsek és 14 kanonokja. A megye uraival, csendőrséggel. rendőrséggel összefogva a szószékről, az újságokon keresztül, és nem utolsó sorban a munkaadókon keresztül igyekeztek hatni a munkásokra, parasztokra, hogy minél előbb elfelejtsék a Tanácsköztársaságot, a szovjet példát, a munkáshatalmat, meg mindent, ami változtatni akart a fennálló viszonyokon. A Horthy-fasizmus éveiben az illegalitásba kényszerített szocialistakommunista mozgalom után, a szakszervezeti élet felszámolására tett intézkedések, további súlyos csapást jelentettek a haladásért küzdők harcára. A Bethlen—Peyer paktum még nehezítette küzdelmüket. A munkásságot eláruló opportunista-reformista megegyezés nélkül is sok nehézséget jelentett volna a nagyüzemi munkásságot nélkülöző kisipari jellegű városban a munkások szervezése. Az egyház mindenüvé elérő hatalma miatt, a felvilágosító-, nevelő-, forradalmasító munka még nagyobb nehézséget jelentett a vallás eszközeivel is kordában tartott tömegek között. A munkásság azonban felocsúdott kábultságából. Egerben először a kőművesek szedték össze magukat. 1922 tavaszán megalakult az építőmunkások szakszervezete a „Rókafúró" nevű vendéglőben. Röviddel utána a „Hazám" kávéházba, a Dobó utcába került és itt alakult meg akkor a Földmunkások Szakszervezete is [8], A háborúból hazaérkező építőmunkások nagyrészt beléptek és résztvettek a szakszervezet munkájában. Munkát Egerben viszont nem kaphattak — pl. egyik csoport a Barátok templománál dolgozott, de összesen csak két hétig, mert Subik kanonok megtudta, hogy szervezett munkások dolgoznak ott, s menten el is távolíttatta őket [9], Ezért kénytelenek voltak főleg vidéken munkát vállalni. A befizetőhelyeiket is igen sűrűn kénytelenek voltak váltogatni, mivel a rendőrség a mozgalomnak helytadó vendéglő nyitvatartásának jogát állandóan meg akarta vonni. 1923 nyarán, az alacsony fizetés miatt, már sikeres sztrájkmozgalmat bonyolítottak le a munkások. Az erősödő szakszervezeti mozgalom izgatta a város urait [10]. 1919 augusztusában létrehozták a Keresztény Szocialista Szakszervezeteket. A létrehozott Keresztény Szocialista Szakszervezetet Subik kanonok minden erejével támogatta. Gyöngyösön e szervezkedés élén a hírhedt ellenforradalmár, Bozsik Pál plébános állott. A munkásság azonban felismerte a klérus szándékát és ellenállása megmutatkozott a Keresztény Szocialista Szakszervezetek bojkottálásában. Pedig a Katolikus Legényegyletben székelő Keresztény Szocialista Szakszervezet a maga lehetőségeivel: dalárda, színjátszó műkedvelő, tánciskola, össztánc, táncmulatság, előadás, szakmai tanfolyam — nagy vonzerőt gyakorolt főként a fiatalokra. A munkahelyeken is állandó nyomást 10