Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

veli. Az egri főiskola sokat tesz azért, hogy ilyen pedagógusokat képezzen." (M. M.) Főiskolánk nevelő tevékenységének eredményességét valóban számos tény jelzi, jóllehet az utóbbi években felduzzasztott hallgatói létszám nem válik előnyére a nevelésnek sem. A jelöltek általában becsülettel készülnek leendő hivatásuk mesterségbeli tudásának megszerzésére, helyt állnak különböző akciókban, sikeresen szerepelnek helyi és országos rendezvényeken, növelik főiskolánk jó hírnevét bel- és külföldi kirándulásaik, tanulmányútjaik során is. Elégedettek azonban annak ellenére sem lehetünk, hogy a tanszékek a főiskolai KISZ-bizottság és egyéb tényezők által kialakított és a gyakorlatban bevált nevelési program megvalósítása valóban közös üggyé vált az egri főiskolán, jóllehet eleve számoltunk azzal, hogy nem minden hatás intenzitása lesz azonos. Jelenünkben, szocializmust építő korunkban, mely társadalmunk történelmi fejlődésünkben átmeneti időszakot jelent, számos olyan probléma merül fel, melyek megoldása az eddiginél is több energiát, nagyobb hatékonyságot kíván. Csak jelzésként utalnánk arra, hogy a közösséggé fejlődés folyamatában milyen káros kontrasztként jelentkezik a kispolgári szemlélet különböző megnyilvánulása, az egoista törekvések újbóli feltűnése, vagy a munkára nevelés feladatainak végzése közben jelentkező ún. ,,egs szemlélet" megjelenése, illetve a szocialista hazafiság, proletár internacionalizmussal szemben fel-felbukkanó nacionalista, soviniszta, szovjetellenes, kozmopolita nézetek. Örömmel tapasztalhatjuk, hogy főiskolánk ifjúsága éberen figyeli a világ folyását, egyre jelentősebb aktivitást tanúsít a bel- és külpolitikai kérdések iránt. Ez a tény, mely megmutatkozik hallgatóinknak a napi politikai eseményekre történő reagálásában is, az eszmei-politikai nevelő munkánk eredményességeként is értékelhető. Megállapítható azonban az a tény is, hogy olykor problémaként jelentkezik történelmi hagyományaink, évfordulóink, a nemzetközi szocialista mozgalom eredményeinek alábecsülése, osztályszemléletet nélkülöző megítélése, a ma forradalmiságának értelmezése, a szocialista hazafiság, proletár internacionalizmus mai tartalma, a két fogalom kölcsönös egymásra utalt kapcsolata ... Ez utóbbi jelenség elsősorban azzal magyarázható, hogy ideológiai munkánkban, nevelésünkben időnként csak egy-egy oldal kerül előtérbe a másik rovására. Közismert, hogy az ellenforradalmat megelőzően a nemzeti szempontokat meglehetősen elhanyagoltuk. Nem véletlen, sőt egyenes következmény, hogy az ellenforradalom propagandagépezete pontosan arra alapozott, túlhangsúlyozva a nemzeti jelleget. Az is természetes, hogy másképpen vetődtek fel a problémák 1956 előtt, és az ellenforradalom napjaiban, és másképpen ma, a különböző rétegek is más-más véleményt fogalmaznak meg. Az azonban, hogy élnek ezek a problémák ma is, ha másképpen is mint akkor, alig lehet vitás. A felsőoktatási intézményekben is találkozhatunk azokkal különösen egyegy nemzeti ünnepre készülve. A problémák feloldását, a kérdések helyes megválaszolását segíti a most megjelent dokumentum. Hivatkoznunk kell azonban arra is, hogy a szocialista hazafiság, proletár internacionalizmus helyes értelmezése az 1974-es állásfoglalást megelőzően az 1959-es doku106