Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

mentumban (A burzsoá nacionalizmusról és a szocialista hazafiságról) és az 1972. januári országos propagandatanácskozáson is már megfogalmazást nyert. Állásfoglalás — szocialista hazafiság, proletár internacionalizmus Az 1972-es propagandatanácskozáson fogalmazódtak meg a következő gondolatok: Eredményeink megbecsülése és mértéktartóan büszke tudata a szocialista hazafiság elválaszthatatlan szerves része. Nem igazi hazafi az, aki nem büszke a szocializmus vívmányaira, aki nem harcol azok elismeréséért, és aki nem büszke arra, hogy népünk az emberi haladás élvonalába került. S mert a szocializmus valósága elválaszthatatlan nemzeti létünk elmúlt több mint negyedszázadától, és mert a szocializmus nemzeti létünknek nemcsak jelene, hanem jövője is, ezért nem lehetséges szocializmus hazafiság nélkül. Az állásfoglalás ugyanerről a kérdésről a következőket tartalmazza: ,,A szocialista nemzet valóságos, az egész népre kiterjedő közösség. Olyan osztályok, rétegek közössége, amelyben a meglevő, de nem kibékíthetetlen érdekellentétek az alapvető érdekek azonossága révén a társadalom egészének javára folyamatosan feloldhatók. Vezető ereje a munkásosztály, amelynek osztályérdekei, történelmi céljai és eszméi magukban foglalják és kifejezik a többi dolgozó osztály és réteg érdekeit is. Osztályalapja, fejlődésének döntő tényezője a munkás-paraszt szövetség . . . A szocialista nemzet — a munkásosztály harcának internacionalista jelleg következtében — a szocialista nemzetek tágabb közösségének is tagja . . . A szocialista hazafiság tartalmának egyik legfontosabb és legidőszerűbb vonása a nemzeti és a nemzetközi érdekek történelmi újszerű kapcsolata . . . Mind az egyes szocialista országok, mind a szocialista közösség politikájában egyszerre vannak jelen nemzeti és nemzetközi érdekelemek.'' (A szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus időszerű kérdései. Társadalmi Szemle 1974. X. 33., 34., 35.) A többek között politikai gazdaságtant is tanulmányozó hallgatóinknak alig szükséges bizonyítani, hogy korunkban megnövekedett a szocialista gazdasági integráció jelentősége és lehetősége. Azok a ferde, a valóságot szándékkal torzító és azokat propagáló híresztelések, nézetek, melyek pl.: a külkereskedelmünkkel kapcsolatban is sokáig szították a szocialista országok elleni tüzet, jó részt elültek. A különböző vitakörök, klubrendezvények, kollégiumi beszélgetések, melyeknek korunk gazdasági problémái alkotják a témáját, helyes mederben zajlanak, ész-érvekre, tényekre alapoznak. Arra a dokumentumban is megfogalmazott tényre hivatkoznak, hogy mivel képtelenek vagyunk mindazt előállítani, ami a termelés folytatásához, bővítéséhez, valamint az egyre növekvő fogyasztási igények kielégítéséhez szükséges, gazdasági partnerekre vagyunk utalva. Körünkben az is egyértelműen fogalmazódik meg, hogy partnerünknek elsősorban a Szovjetunió tekintendő, mellyel tengernyi szál fűz össze. Ez pedig egyben 107