Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

tantárgy oktatásának személyi feltételeit megteremteni. így érthető, hogyan került a többször említett pozsonyi reáliskolába a kémia (és fizika) okatására egy morva (E. Mack), a természetrajzéra pedig egy boroszlói születésű német nemzetiségű tanár. Ez utóbbinak a neve (G. A. Kenngott) előtt szereplő „Dr" feltehetően arra utal, hogy orvosdoktori diplomával rendelkezett, ahogyan a kecskeméti alreálban is orvos (Dékány Rafael) у olt a kémia tanára. A pesti főreáliskolában 1854—1871 között Preysz Móric oktatta a kémiát, az a tudós, aki a pasztőrözés előfutáraként örök emlékezetűvé vált. Az Entwurf előírása, hogy a természettudományokat kísérleti módszerrel kell tanítani, felveti az ehhez szükséges kísérleti eszközök kérdését is. Reális volt-e az Entwurf elgondolása? Erre a kérdésre általánosságban határozott igennel felelhetünk. A különböző reáliskolák évkönyvei feltűnően sok felszerelési tárgy beszerzéséről tesznek említést. A még teljesen ki sem épült pécsi alreáliskola 1858 59-ben többek között pl. „100 különböző nagyságú palaczk, 200 portartó üveg és 10 pintes szájcsöves palaczk" vásárlásáról tudósít [40]. A különleges helyzetű pozsonyi főreáliskola már a legelső tanévéről szóló „program"-jában szinte hihetetlenül gazdagon felszerelt kémiai szertárról számolt be. Csak néhány számot említsünk meg: 26 porcelán bepároló csésze, 16 olvasztótégely, 27 oldalcsöves retorta, 6 lombik, 10 Woulf-palack, 62 becsiszolt és 148 egyszerű folyadéküveg, 70 becsiszolt, 72 egyszerű porüveg stb. stb. (A mai, sokkal nagyobb iskolákban sincsen gyakran ilyen sok felszerelési tárgy.) Feltehetően vegyszerrel is hasonló gazdagon el voltak látva a reáliskolák, erről azonban — sajnos — nem tájékoztatnak az évkönyvek. Mindenhol gazdag ásványgyűjtemény is volt, amely a kémiai oktatást is szolgálta. A reáliskolák tehát a kémia oktatásának igen alkalmas keretet és lehetőséget biztosítottak már megalakulásukkor. Minthogy azonban a magyar társadalom szükséglete általánosságban még nem igényelte a reáliák ilyen mértékű oktatását, ez az iskolatípus nem tudott igazán meghonosodni nálunk. így aztán amikor arra lehetőség nyílt, nem ezt az iskolatípust fejlesztette ki saját iskolájául a magyar feltörekvő polgárság, hanem a polgári iskolát, amelyben a kémiának nem is nyilt a reáliskolákéhoz hasonló tér. A gimnáziumok kémiaoktatása A magyarországi legnagyobb hagyományokkal rendelkező iskolákat a Ratio Educationis, majd az Entwurf is a gimnáziumok típusába sorolta. Az Entwurf annyiban változtatott az addigi helyzeten, hogy a gimnáziumot két tagozatra bontotta, amelyből az alsó fok feladatául ezt tűzte ki: „Az algimnáziumnak a képzés olyan viszonylag lezárt összességét kell nyújtania, amely képessé teszi a tanulót, hogy akár a reáliskola felső tagozatára átléphessen, akár pedig a gyakorlati élet némely pályájára léphessen" [41]. 98