Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

böző iskolai évkönyvek (programok, értesítvények stb.) lapjai. A „pécsvárosi alreáltanoda" 1859-ben a III. osztályban heti 6 órában önálló tárgyként tanított vegytant az alábbi anyaggal: „A vegytanra nézve jelentékeny, de a természettan körébe tartozó tanok rövid ismétlése után azon tünemények jelöltetnek ki közelebbről, melyek a vegytan terére tartoznak. Ezt nyomban követi a sztichiometriai törvények taglalása, továbbá az alapanyagok és azok Összefüggéseinek szemlélése folytonos tekintettel a különböző iparágakra". [35] A magyarországi kezdeményezésre megszületett pozsonyi reáliskola, óraszámait tekintve még ennél is több kémiát adott. Pontosan ugyan nem állapíthatjuk meg azt, hogy a fizikából és ásványtanból mennyit fordítottak kémiára, de az arányok így is nyilvánvalók [36]. alreál I. II. III. főreál I. II. III. osztály „fizika és kémia" 2 2 4 2 5 5 „természetrajz" 3 3—• 3 3 3 Csak ilyen keretek között lehetett arról szó, hogy elvégezhessék az első pozsonyi kémiatanár, Mack Eduárd színvonalas tankönyvét, amelyik az első olyan magyarországi kémia tankönyv, amely kizárólag a reáliskolák számára készült [37], majd ezt követően megbirkózhattak Nendtvich Károly tankönyveivel, amelyek közül az akkor még eléggé gyerekcipőben járó szerves kémia egymagában is több mint 400 oldalt tesz ki [38]. Igaza volt a szerzőnek, hogy ez a könyv nyugodtan volt használható a Műegyetem jogelődjében az akkor nemrég Polytechnicummá minősített budai József Ipartanodában is, amelynek a szerző volt professzora. Nendtvich igen szép nyomású szerves kémiai tankönyve azért is említésre méltó, mert az volt az első Magyarországon megjelent, a kor színvonalán álló szerves kémia. E tudományág akkori rendkívül gyors fejlődése miatt azonban ez a könyv viszonylag hamar elavult. A főreáliskolák és az Ipartanoda német oktatási nyelve rövidesen, általában 1861-ben magyarrá váltott át, így akkor már ezekben az intézményekben sem használhatták tovább Nendtvich könyvét. Még a tudománytörténelem is megfelejtkezett erről a maga idejében is több figyelmet megérdemelt műről. Tankönyvek terén tehát a teljes reáliskolákban olyan lehetőségek voltak adottak, amelyek ma is igen számottevőknek lennének nevezhetők. Kérdés azonban, megvoltak-e a reáliskolákban azok az egyéb feltételek ahhoz, hogy az Entwurf módszertani útmutatásaiban előírtak reálisan meg is valósulhassanak. Garami Károly többek között azt emeli ki, hogy ebben az utasításban a megfigyelés, a kísérlet, a gondolkodtatás, a kauzális összefüggések felismerése is a természettudományos oktatás elismert és megkövetelt módszeres eljárásaként szerepelnek [39]. Az első kérdés: biztosítható volt-e megfelelő tanár a kémiai részek ilyen magas szintű oktatásához. Minthogy a kémia akkor még a pesti egyetem bölcsészkarán sem szerepelt önálló tárgyként, az onnan kikerült tanárok is csak keveset tanulhattak e tárgyból, ezért nem volt könnyű e 8 97