Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

A tananyag rendkívül sűrített volta arra is utal, hogy a tankönyvnek nem lehetett ugyanaz a szerepe, mint amilyen a mostanié, sokkal több hárult a tanító munkájára. Ezt bizonyítja Minikus Vince „Vezérkönyve" [11] is, amely (végig kétnyelvűen) oktatási segédletnek készült, de szinte semmiben sem különbözik Grynaeus könyvének színvonalától. Azt közölte tehát a vezérkönyv, amit a szerző a tanulókkal (szó szerint) megtanultatni javasolt. A katolikus népiskolák különböző természetrajz könyvei állattan és növénytan mellett viszonylag alárendelten ásványtant is tartalmaztak. Az ásványokról azonban főleg csak külső alakjukat, fizikai sajátságaikat és hasznukat említették meg, a vegyi összetételükről legfeljebb véletlenül szólt Minikus vezérkönyve is, miként Hanák János [12] és Peregriny Elek [13] tankönyvei is. Könnye Alajos kolozsvári piarista „Népszerű ásványtan"-ában sokkal több (kb. 10 oldal) és jobb kémiai alapozást ad „Az ásványok vegytani tulajdonságai" című fejezetben [14], de az ő könyve sem cáfolja meg azt a megállapításunkat, hogy az 1850-es évek népiskolai ásványtana legfeljebb anyaggyűjtésével támaszthatta alá a fizika keretében folyó kémiai alapfokú oktatást. Ez az eljárás az ásványtan szerepét a természetrajzban is erősen viszszavetette. Fischer L. József viszonylag terjedelmes népiskolai (magyarnémet nyelvű) természetrajzának 257 oldalából az ásványtan csak 25 oldalt foglalt el [15]. A népiskolai természettan a fizika és a kémia együttes tanítására vállalkozott. Fischer L. József természettanának [16] pl. 40 olyan oldala van, amelyen csak a ma a kémiába sorolt tananyagot tárgyalja. Feltűnő, ma is figyelemreméltó az a mód, ahogyan a fizikát és a kémiát átfedésmentesen, egymást erősítő módon sikerült tárgyalnia. A fizika feltétlenül vezető szerepet játszik Fischer-nél is, a többi természettanban is, talán ezzel magyarázható, hogy kémiai kifejezései nem egészen szakszerűek, pl-: a „vegyműködések" kifejezést így definiálja Fischer: „Ezen erő, mellynél fogva a különnemű, s teljesen egymástól elütő testeknek törekvésük van egyesülhetni, s az által új testet képezni, vegyrokonságnak neveztetnek". A protestáns iskolák számára új enciklopédikus könyv nagyon kevés készült, ezek közül legismertebben a „Népiskolák könyvtára" kötetei. Ennek első kötetében [17] a természetrajz egyik, 11 oldalt kitevő része az „ásványok országa", az ásvány fogalmát azonban — ugyanúgy mint a század elején — a szervetlen természeti testekkel azonosította („Ásványok a vas, ólom, réz, ezüst, mészkő, konyhasó, kristály, gránát"), emiatt ebben a részben a katolikus iskolákhoz viszonyítva több kémiai vonatkozású részt találunk. A Népiskolák könyvtára II. részében [18] sok másféle tárgy mellett 50 oldal jut a természettanra, ebből mindössze 3 oldal, ami határozottan kémia. Ez is csak a vízzel, levegővel és a „nem közönséges levegő"-vel, vagyis a különböző gázokkal („légszeszekkel") foglalkozott. így ez még a Grynaeus-féle olvasókönyvben foglaltaknál is kevesebb. 94