Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

beszédben már elemi fokon is nélkülözhetetlen, ugyanakkor sem a tankönyv, sem a tanterv nem fordít rá kellő figyelmet. PL a ,, на "-(-tárgyesettel az ,,c"—(— birtokos tárgyesettel kifejezett helyhatározós viszonyok szembeállítása. Ez utóbbi elöljárót a Tanterv szerint csak lexikailag kell kezelnünk. Ezek után érthető, ha az elméleti megfontolások, és a régebben működő laboratóriumok egy részének tapasztalata alapján nem a tankönyvi szövegek, hanem témakörök feldolgozását tűztük ki célul (ünnepeink, betegség, otthoni környezet) s elsősorban nem a szókincs tanítását, hanem az előbb említett mondatok, kifejezések, szókapcsolatok automatizálását tekintettük főfeladatunknak. Tapasztalataink kedvezőek voltak. A kísérleti osztályok eredményei egy jeggyel voltak jobbak a kontroliosztályokénál. T-próbával igazoltuk, hogy a jelzett különbség szignifikáns-e. Ügy véljük, a beszéd tanításában elsősorban a mondatok, kifejezések, szókapcsolatok automatizálásában ugyancsak jól hasznosíthatók a nyelvi laboratóriumok. Egyetlen probléma, hogy egy-egy 4—6 órás laboratóriumi tananyag megírása hónapokat vesz igénybe, s egy-két heti használat után hosszú ideig kihasználatlanul áll laboratóriumunk. Ez kérdőjelezi meg leginkább jelen körülményeink között a laboratórium létesítésének kérdését. 6.3. Az új nyelvtani anyag tanítása csak osztálytermi keretek között mehet végbe. A nyelvtani gyakorlatok zömét azonban végezzük laboratóriumban. Mai nyelvoktatásunkra egyre inkább az a jellemző, hogy sok, az iskolában végzett szóbeli gyakorlatot igényel. Tevékenységet csak tevékenységgel, beszédet csak beszéddel lehet fejleszteni s ehhez tréning jellegű automatizáló gyakorlatok szükségesek [5:119]. Számos laboratóriumi felhasználásra alkalmas gyakorlatot találunk az 5. és a 6. osztályok számára készült szalagokon és a programozott nyelvtani szalagokon is. Nézzünk egy-két példát. Egy közepes 5. osztály elég nehezen birkózott meg pl. az 5. lecke 3. gyakorlatával [10:51], amikor csak a tankönyvet vették kézbe. Egy másik osztályban — ugyanannyi előkészítéssel — lényegesen jobb volt az eredmény, amikor a feladatot magnóról is hallották. Ebben bizonyára a magnó keltette motiváció is szerepet játszott, mert versenyszellem ébredt a magnetofonnal szemben. A legjobb eredményt a harmadik kísérleti osztály érte el, ahol laboratóriumban dolgoztak a tanulók s ennek feltehetően az volt az oka, hogy ott nagyobb fokú a figyelemkoncentráltság. Nem alkalmasak viszont laboratóriumi feldolgozásra az olyan nyelvtani gyakorlatok, amelyekre többféle jó megoldást adhatnak tanulóink. A laboratóriumi nyelvtanítással kapcsolatos kísérleteink ugyancsak azt mutatják, hogy segítségével nő a nyelvtanítás intenzitása. Hogy ez az intenzitás a laboratórium természetéből fakad-e teljes mértékben, vagy az újdonság varázsa, a jobb tananyagtervezés is szerepet játszik ebben, ma még nem tudjuk. Sajnos azonban, itt is számolnunk kell azzal a problémával, hogy kevés a laboratóriumi feldolgozásra használható nyelvtani tananyag. 7.1. Jelen dolgozatunkban a nyelvoktatás három fő területét érintettük. Nem volt feladatunk, hogy a párbeszédek, monologikus beszéd, az 88