Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

mozgást jelölő igéknél (идти). Párja (ходить) jelöletlen, mert az oppozicióban nem jelölhet egyirányú mozgást. 2.6.1. Az идти típusú igéket a magyarban meghatározott irányban, egy irányban végbemenő, lineáris, konkrét, határozott, determinált, célirányos, helyváltoztató igéknek (однонаправленные, определенно-моторные глаголы) helyes nevezni. 2.6.2. А ходить típusú igék többirányú mozgást jelölnek (ненаправленные, неопределенно-моторные глаголы), ezért indetermináltak. Célirányosakká csak a szövegkörnyezet hatására válhatnak (vö.: 2.7.4), egyszeri cselekvést is jelölhetnek (vö.: 2.5.3.2.), s nem feltétlenül fejeznek ki absztrakt cselekvést (vö.: 2.7.1., 2., 3.). 2.7. Az alábbiakban а ходить típusú igék jelentésárnyalatait foglaljuk össze: 2.7.1. Egyszer megtörtént cselekvést jelöl oda-vissza irányban: Вчера я ходил в баню. — Tegnap a fürdőben jártam, (j2.7.2. Azt jelöli, hogy a cselekvés több (különböző) irányban folyik le (esetleg oda-vissza irányban): Он ходит ко комнате. — Fel és alá (össze-vissza) járkál a szobában. ) 2.7.3.1. Kifejezheti azt, hogy az ismétlődő cselekvés oda-vissza irányban (megszakításokkal) szokássá vált: Я часто хожу в кино. — Gyakran járok moziba. Степан ходит в 5 класс. — István ötödikbe jár. (£ln*) 2.7.3.2. На а ходить típusú igét где? kérdésre felelő helyhatározó vagy közvetlen tárgy) követi, akkor is ilyen cselekvést jelöl: Он плавает н бассейне. — Üszkál a medencében. — Дети катают мяч но иолу. — А gyerekek gurítgatják a labdát a padlón. — Он напрасно гоняет лошадь... — Hiába kergeti a lovat. .. 2.7.3.3. A fenti mondatok igéi jelcserélhetők megfelelő lineáris igével, így a cselekvés konkrét, egyirányú lesz: Мы идем на концерт. — Hangversenyre megyünk. Ha az ilyen mondatokban jelen- vagy jövő időt használunk, a két ige jelentése közötti különbség általában el is mosódhat: Автобус идёт (ходит) до парка. Автобус везет (нозит) пассажиров. 2.7.3.4. A félreértések elkerülésére ismétlődő cselekvés esetén legtöbbször határozót is használunk: Самолёт часто летает на юг. 2.7.3.5. Az igepárok ilyen cseréje csak jelen- és jövő időben lehetséges. 2.7.3.6. Múlt időben a többirányú mozgást jelölő ige jelentése általában oda-vissza irányú [14]. 2.7.3.6. Ha a többirányú mozgást jelölő ige után куда?/откуда? kérdésre felelő helyhatározó, vagy Зачем? kérdésre felelő célhatározó áll, akkor az ige ismétlődést fejez ki, s egyúttal magában foglalja a megnevezett cél, hely elérését, helyhatározó esetén az onnan való visszatérést is: Он ХОДИТ К нам по воскресеньям. — Vasárnaponként ját hozzánk. Мы ходим на концерт. — Hangversenyre járunk. На работу я езжу автобусом. — Busszal járok munkába [15]. 2.7.4 А 2.7.1., 2.; 2.7.3.1. példái célirányos cselekvéseket jelölnek. 2.7.5.1. Ha az absztrakt igét helymeghatározás és tárgy nélkül használjuk, akkor az ige a szubjektum valamilyen képességét, készségét jelöli: Ребёнок уже ходит. — A gyermek már jár. — Пробка плавает. — 76