Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

2.1.1. A régebbi kiadású akadémiai nyelvtan szerint [1], 15 előképző nélküli, folyamatos mozgást jelölő igepárt ismerünk: 1. бежать — fut, szalad 2. брести — ballag, bandukol 3. везти — szállít, járművön magával hoz (visz) valamit 4. вести — vezet 5. гнать — űz, hajt 6. ехать — utazik, (járművön) megy 7. идти — megy (gyalog) 8. катить — gurít 9. леать — mászik 10. лететь — repül 11. нести — visz (gyalog) 12. плыть — úszik 13. ползти — kúszik, mászik 14. садить — ültet 15. тащить — húz, von, cipel бегать — futkos, szaladgál бродить — kószál возить — szállít(gat), járművön magával hoz (visz) valamit водить — vezet(get) гонять — kerget, terel ездить — utazgat, (be)jár, (ki)jár, valahonnan valahová járművön) ходить — jár (gyalog) катать — görget лазать — mászkál летать— repül, röpdös носить — hord (gyalog) плавать — úszik, úszkál ползать — kúszik, mászkál сажать — ültet таскать — húz, von, cipel(get) 2.1.2. Az új orosz akadémiai nyelvtan [2] már csak 14 igepárt sorol fel. Megemlíti а нестись носиться — 'rohan, vágtat' párt, viszont hiány­zik а садить сажать és а брести бродить, ti. jelentésük különböző. Pél­dául, а брести jelentése — 'идти тихо', 'с трудом', а бродить ige jelentésé­ből azonban hiányzik ez az árnyalat (vö.: bandukol — брести; kószál — бродить). 2.1.3. А. V. Isacenko [3] а сажать, бродить, катать, лазать igéket és párjukat nem sorolja a mozgást jelölő igék csoportjához. Szerinte, a fenti igék jelentése módosult. Például: Он лезет на гору— (fel)mászik а hegyre (egyszer, egy irányban); он лазит по горам — mászkál a hegyek­ben (szeret kirándulni a hegyekbe); он лазил уже на эту гору — már meg­mászta ezt a hegyet (az ige ,,csak" azt jelöli, hogy volt ilyen cselekvés; a Maszlov-Bondarko-féle aspektuselmélet szerint: обобщенно-фактиче­ское значение несов. вида). 2.2. Hogy egy ige a mozgást jelölő igék csoportjához tartozik-e, vagy sem, azt annak izomorf iá ja, három ismérve dönti el: a) az ige lexikai alapjelentése valamilyen mozgást, helyváltoztatást jelöl; b) két egymással lineáris oppozicióban álló folyamatos ige megléte; c) az oppozíciós erős (jelölt) tagjának invariáns jegye: az egyirányú mozgás megléte [4]. 74

Next

/
Thumbnails
Contents