Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

A tavasz összefoglaló jellemzése A márciusi 4 napos télies időjárástól eltekintve hamar kitavaszodott. Enyhe, esős hetek következtek, szokatlanul sok zivatarral. A mezőgaz­dasági munkákkal késlekedtek. A turisztikához és a korai strandoláshoz sem kedvezett az időjárás. Májusban különös helyzet alakult ki. Már előbb is utaltunk rá, hogy az évszakok kissé eltolódtak. Az időjárás má­jus közepétől 2 héttel megelőzte a naptárt. A „fagyosszentek" a megszo­kottnál kisebb lehűlést okoztak. Május elején még arra gondoltak, hogy reggeli fagyokkal kell számolni. Am a hideg légtömegek nem tudtak Kö­zép-Európa fölé betörni. Inkább a gyakori esőzés késleltette a tavaszi ve­tést és növényápolást. Nyár Június. A megszokotthoz képest eltérőnek bizonyult e hónap időjá­rása. Nem érkezett meg a szokásos júniusi hőcsökkenés. 3-tól 20 napon át nyári, köztük 2 hőségnapot észleltek Egerben. A napi középhőmérsék­let 20—26 fok között ingadozott. A havi átlagos hőmérséklet elérte a 21 fokot, ami közel két fokkal meghaladja a törzsértéket. Nem így történt a szomszéd Miskolcon, ahol a hőmérséklet a 19 fokot sem ütötte meg. E hó abszolút maximumát 12-én észlelték Egerben, kereken 31,0 fo­kot, ugyanakkor volt a legmelegebb a nagyobb észlelő-állomásokon is. Bár a csapadék e havi mennyisége elérte a sokévi átlagot (79 mm), az időjárás jellege mégis száraznak tűnt, ellentétben a legtöbb júniussal, amelyek valóban csapadékosak voltak. Ugyanis itt a csapadék közel 50° ()-a egyetlen napon, 1-én ömlött le. Nem hozott esőt a népszerű Me­dárd, ám ennek ellenére júniusban 14 csapadékos nap mutatkozott, egy­egy napon alig mérhető mennyiséggel. Az esőzéseket szinte naponta zi­vatar kísérte. Jég nem esett, száraz vihar sem okozott gondot. Az első és a harmadik hét derült nappalai biztosították az átlag fe­letti napfényes órákat. Július. Túl meleg, hőségnapokkal tarkított időjárás jellemezte e hó­napot. A havi átlag: 23,5 °C, ez 2,4 fokkal haladta meg a törzsértéket. Az első pentád alatt a napi középhőmérséklet nem érte el a 20 fokot, de 0-át követve a nyári hőségnapok sora nem szakadt meg. A hónap köze­pén, 16-án 32,5 fokos maximumot jelezhettek Egerből. Miskolcon, Ké­kestetőn és Nyíregyházán is ekkor volt a legmelegebb. 6-a után egy mérsékelt — szárazföldi és egy nedves szubtrópusi légtömeg összecsa­pása változást idézett elő az időjárásban. Az esőzés mind gyakoribb lett, előbb minden másod-harmadnap, majd az utolsó dekád alatt naponta esett. 26-ával csökkent a hőség. E napon 31 mm-t tett ki a lehullott csapadék. A páradús levegő, amely gyakran előfordult, veszélyt is rejtett ma­gában. Eger szőlőiben kisebb peronoszpóra-fertőzést észleltek. Egyes ter­melőszövetkezetekben a permetezést gyakran ismételni kellett, amit he­likopterrel végeztek el. A kánikulai meleg s a párás levegő hatását meg­érezték a szívbetegek. Sokan keresték fel panaszaikkal az SZTK-ügye­letet. .521

Next

/
Thumbnails
Contents