Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

A 29—30-án áthaladó hideg front országszerte zivatarokat, esőzést okozott. Egerben a 29-i felhőszakadás fél óra alatt 34 mm-es mennyiséget produkált, 29-én e sorok írója du. a csillagvizsgáló toronyban élte át a felhőszakadást, zivatart. Pár perc alatt teljesen elsötétedett az égbolt Borsónyi jéggel vegyest ömlött a záporeső fél négy és négy óra között. A hirtelen jött bő csapadékot a város vízvezető rendszere nem tudta levezetni, ezért a magasabban fekvő utcákból folyamszerűen ömlött a víz az alacsonyabb utcaszakaszokra és terekre. Különösen kritikus volt a helyzet a belvárosban. Az áradó víz magassága meghaladta az 1 m-t. Betört néhány üzlethelyiségbe is. . . A városon áthaladó patak szintje rövid idő alatt szintén 1 m-t emelkedett. A 29-i „özönvíz" után a sajtó mérleget is készített a károsodásról. A kárt 2 millió forintra becsülték. Az Árnyékszalában több földszintes lakóház összeomlott. A lakókat idejében kiköltöztették. Alámosott az ár több hidat is. A Sándor utcai divatáruház teljes árukészlete az árvíz martaléka lett (értéke 200 000 Ft). A pincék lerakatai és több kazánház is kárt szenvedett. Az esős időjárás gondot okozott a gabonafélék aratásakor, betakarításakor. A sárgabarack gyenge termést hozott. Megérezte a március-közepi fagyot. De az őszibarack jó termést ígért. A szőlő szépen fejlődött. Augusztus. Nehezen jellemezhető hónap. A hőmérsékleti átlag másfél fokkal alacsonyabb a szokásos értéknél. Ellentétes időszakok követték egymást. A hónap első hete nem volt alkalmas a strandolásra. Különösen az éjszakák hűltek le erősen. 3-án a déli órákban Egerben 35 mm-t kitevő csapadék esett. A város utcáin ekkor is patakokban folyt az ár. E bő esőzésnek az időjárás további alakulásában döntő szerep jutott. Az előrejelzések a nyár visszatéréséhez igen kevés reményt nyújtottak. Szerencsére nem így történt. 6-án a Kárpát-medence fölött anticiklonális helyzet alakult ki. Az aneroid állása 10 mm-t hajlott a változékony idő felé. E nap reggelén a hőmérséklet még 10 fokot mutatott, ami délutánra 25 fokra emelkedett. A hónap 9-étől 10 napon át hőség-, vagy ehhez közeli hőmérsékletű nappalok követték egymást. 16-án mérték Egerben a havi s egyben az évi maximumot, 33,5 fokot. Budapesten e napon 35 fokot ért el a hőmérséklet, ami már forró napnak számított. Ekkor volt a legmelegebb a Dunától keletre eső országrészben is. Megjegyezzük, hogy az egri nyaralók ezt követő éjjelen is felüdülhettek, mert hajnalra 20 fok alá esett a hőmérő higanyszála. Az alig kéthetes augusztusi nyárnak nem örülhettek tovább sem az egri, sem a balatoni strandolok. 17-én a nyugatról betörő, de arktikus eredetű hideg front mindent lehűtött. Egerbe már azon a napon 7-es erősségű vihar érkezett eső nélkül. Másnapra a maximum a 20 fokot sem érte el. Nyári napnak híre sem volt, a napi középértékek 15—16 fok körül mozogtak. 21-én a napi átlag 14 fokra esett, amit főleg az aznapi 25 mm-es eső okozott. Hazánk Európa leghidegebb területe volt. 5 nap alatt pl. Budapesten 22 fokot zuhant a hőmérséklet. Egerben 16-án 33,5 fokos maximum adódott, 21-én ez az érték csak 15 fokot tett ki. .522