Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

hető csapadék. A 28-án keletkezett eső is csak 7 mm-t eredményezett, zivatarral érkezett. Április. A 13,0 fokos átlag azt bizonyítja, hogy enyhe volt a tavasz középső hónapja. Csupán az első és az utolsó héten süllyedt a hőmérséklet a középérték alá. Egerben egyetlen fagyos napot sem észlelhettek, míg Kékesen 6, Miskolcon 1 esetben mértek 0 °C alatti hőmérsékletet. A hónap eleji hűvös időjárás 7-ével fordult melegebbre. A hidegfront-sorozat ekkor szűnt meg. Délnyugat felől nedves, óceáni levegő áramlott a Kárpátok medencéjébe. Hatására nagy kiterjedésű esőzések voltak, ami egy csapadékosabb időszak kezdetét jelezte, véget vetve a nagy gondot okozó szárazságnak. 12-től 27-ig naponta hullott csapadék. 6 alkalommal zivatarral párosulva. 10 napon át 20 °C fölé emelkedett a napi maximum. Igazi áprilisi idő járt, de hószálingózás azért nem akadt. Talán szokatlannak tűnt, hogy 22-én borsó nagyságú jég esett. A 73 mm-es havi csapadékmennyiség némileg pótolta a nedvességhiányt. A többnyire csendes esőzést hajnalra alacsonyabb hőmérséklet követte. Talaj mentén —2, —3 fokos fagyok előfordultak. Ezek az alacsonyabb növésű, virágzó barackfákon kárt okoztak. Egy alkalommal, 1-én 8-as erősségű szélvihar tombolt a város felett. A napfénytartam az átlag felét sem biztosította. Május. Csapadékos hónap. 22 esős nap adta meg a hónap jellegét. Az esőzés zivatarokkal, olykor viharral párosult. A 139 mm-t kitevő csapadékmennyiség a törzsérték kétszeresét is felülmúlta. Az esőzés minősége már nem kedvezett, mert a gyakori záporozó esőnek nem volt ideje a beszivárgásra. 7-én borsó nagyságú, 25-én pedig babszemnyi jégeső verte a határt. A kevés besugárzási lehetőség ellenére a hőmérséklet havi értéke (16,5 °C) megütötte a sokévi átlagot. Május folyamán 22 napon 20 °C fölé emelkedett napközben a hőmérséklet, 3 alkalommal a 25 fokot is meghaladta, ami nyári napnak minősül. A sok felhősödésnek másrészt az lett a következménye, hogy csökkent az éjszakai kisugárzás, a hajnali lehűlés, így ez a 0 fokot meg sem közelíthette. Még a talaj mentén sem észleltek fagyot. Az OMI is 16 frontbetörést jegyzett fel e hónap alatt, melyek nálunk is éreztették hatásukat. Ezek közül is kiemelkedő a 19-én reggel a Kárpát-medence fölé érkező szubtrópusi-tengeri meleg front. Hazánk felett csapott össze a hideg és a meleg légtömeg. Eger fölé először porfestette sárgás légtömeg borult. Szahara küldte e légtömeget. Du. 5 óra körül, amikor zápor és zivatar vonult át a város fölött, a felhőszakadásnak beillő eső sötétségbe borította a várost. A szennyessárga eső belepte az ablaküvegeket. De jelentős kár nem esett. Nagyobb kárt okozott a május 25-én lehullott jégeső. Egyes növényzetben, termésben 20%-os veszteséget idézett elő. Hazánkban e hónapban a legcsapadékosabb hely Mátraszentlászló (Heves m.) volt, ahol 244 mm eső esett. A fentiekből következtetni lehet, hogy a napfénytartam kevesebb volt a kívánatosnál. .520