Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

fluoreszceint 200 kg tömény ammóniumhidroxidban feloldva. Vár­tuk azt a kedvező alkalmat, amikor a korán leesett hó elolvad, ahogy ez a tél elején, december első felében általában meg szo­kott történni, vagy később. A száraz ősz és a tél folyamán kiürült karsztba terveztük az első jelentősebb beszivárgással bejuttatni a nagy mennyiségű jelző­anyagot. Akkor, amikor az időszakos források még nem működ­nek, arra számítva, hogy ebben az esetben a karsztvíz mélyebben elhelyezkedő tömegeit sikerül megfesteni. Mindenekelőtt a Sza­lajkában vártuk a jelzőanyagot, ezzel újabb bizonyítékot nyerve az egységes, nagy kiterjedésű, a peremek felé lejtő karsztvízrend­szer létezésére a Magas-Bükk alatt. Vízjelzés ideje: Rendszeres megfigyelést végeztünk a nagyobb hóolva­dásük idején, de a Feketesár-rét 850 méteres magasságában egyet­len olvadás sem tudta a havat annyira megolvasztani, hogy víz­folyások keletkeztek volna. Elmúlt a tél jelentősebb olvadás nélkül. Március 15-én 80 cm-es hóban, rendkívül nehéz körülmények között a helyszínre szállí­tottuk a 10 db 20 literes kannában oldott jelzőanyagot, majd a megbontott dolina aknájába öntöttük. Ezzel biztosítani akartuk, hogy az első komolyabb olvadást követő beszivárgással a karsztba kerüljön a jelzőanyag, megelőzve a karsztvíz emelkedését, az idő­szakos karsztforrások aktivizálódását. Ezzel le kellett egyben mon­dani a festés és megjelenés közötti idő megállapításának lehető­ségéről. (1. ábra V3 jelzés.) Az olvadás sajnos, a Feketesár-réten elhúzódott, ezzel szemben a déli oldalak beszivárgó hóolvadéka már március 26—28-a között működésbe hozta az időszakos forrásokat. A víz jelzés helyén csak a hónap utolsó napjaiban kezdődött meg a számottevő olvadás és vele a jelzőanyag jelentősebb tömegeinek bemosása. A hatalmas mennyiségű olvadékvíz, ami a források rendkívül nagy vízhoza­mában is megmutatkozott, nem volt biztató kilátás arra, hogy a Szalajka és a távolabbi források vizét is sikerül megfesteni. A festék megjelenésének a sorrendjét azonban a rendszeres for­rásbejárásokkal sikerült megállapítani. III. 31-én a két vöröskői időszakos forrás zöld színűvé vált. IV. 3-án az Imókő és a Fekete­len forrása is mutatta a jelzőanyagot. A jelzőanyag mennyisége az Imókőnél a legnagyobb vízhozam idején 10—15 milliószoros hígí­tására erősödött, más forrásoknál 20 milliószoros átlagban jelent­kezett. Valamennyi forrásnál hullámzott a színintenzitás, sőt, áp­rilis 14—19-e között kitisztultak a források, a feketeleni április 26—30-a között, majd ismét elszíneződtek, végül valamennyi ki­tisztult az aktív periódus befejezése előtt! .508

Next

/
Thumbnails
Contents