Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

IV. Vízjelzés az Istállós-kőtől DK-re elhelyezkedő dolinasorban A vízjelzés célja: Az Istállós-kő DK-i oldalán a tél elején vízjelzést végezni, és ezzel jelzőanyagot juttatni a Szalajka-völgy forrásaiba. Vízjelzés időpontja: 1971. december 9. reggel 5 óra. Hét kg fluorescein oldatát az olvadó hóra locsoltuk, a vízjelzésre legalkalmasabbnak ítélt dolina alján. Az elkövetkező napokban a jelzőanyag az olvadó hóval beszivárgott. Forrásmegfigyelés: A Bükk-fennsík déli oldalán elhelyezkedő időszakos karsztforrások nem aktivizálódtak, így csak a Szalaj ka-völgy két karsztforrása jöhetett számításba a jelzőanyag megjelenése szempontjából. A víz jelzés eredménytelen maradt, a jelzőanyag nem jelentkezett az említett forrásokban. A dolina agyagrétegének festékmegkötő szerepére vagy a túl lassú átszivárgásra lehet az eredménytelenség okát visszavezetni. V. Vízjelzés a Nagy-mező közepén elhelyezkedő időszakos víznyelőnél Célja: Az előző évek vízfestései után a karsztvíz-tetőzéstöl keletre eső területek kelet felé áramló karsztvízmozgását bizonyítani. Adatokat szolgáltatni a Garadna-forrás vízgyűjtő területéhez. A vízjelzés ideje: 1973. március 19. 11—13 óra. A víz jelzés helye: A Nagy-mező központi mélyedésében elhelyezkedő, részben nyitott, víznyelő legaktívabb rányelője. A vízgyűjtő terület a Nagy-mező É-i határán is túlnyúlik Csipkés-kút felé, így a tavaszi hóolvadások idején jelentős időszakos vízfolyás biztosítja a víznyelő aktivizálódását. 1963 tavaszán kb. 8—10 1 sec-mal érkezett az olvadékvíz. Az 1973. évi víz jelzésnél ennél szerényebb, kb. 4—5 1 sec-os vízfolyás táplálta reggeltől estig a víznyelőt. Felhasznált jelzőanyag: 2000 kg konyhasó, 40 db 50 kg-os fóliazsákban. A jelzőanyagot terepjáró tehergépkocsin közvetlenül a víznyelő mellé szállítottuk. A víznyelő tölcsére kb. 1,5—2 m-es vízréteggel telt meg. A víznyelő aljára öntött só mindig sós oldatot juttatott le a nyelő járatrendszerébe az oldat nagyobb fajsúlya miatt. A víznyelőbe érkezett víz átáramlott a sórétegen, és mint sóoldat haladt tovább. így viszonylag rövid idő, néhány óra leforgása alatt a nagy mennyiségű só oldat formájában bejutott a kársztba. Forrásmegfigyelés: Az alapvető kérdés a jelzett víz áramlási, iránya volt. A víznyelő központi fekvése és a környező források közel azonos távolsága valamennyi forrásnál megfigyelést, ill. mintagyűjtést követelt meg. A Szalaj ka-völgy, a Leány-völgy, Ablakoskő-völgy és a Bán-völgy karsztforrásai mellett az időszakos karsztforrásokat ís rendszeresen megfigyeltük. A forrásokból két hétig 2—3 naponként vettünk mintát,