Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

KARSZTVÍZ ÖSSZEFÜGGÉS-VIZSGÁLATOK A NYUGAT-BÜKK TERÜLETÉN TÓTH GÉZA (Közlésre érkezett: 1973. december 20. Az 1968-—1973 között a Bükk-hegység területén végzett vízjelzések eredményeit ismertetjük. A vízjelzéseket a Magas-Bükk nyugati felén a Bán-kút — Nagy-mező — Bánya-hegy vonalától nyugatra, illetve a felső­tárkányi Lök-völgy térségében végeztük. A vizsgálatok elsődleges célja a Bükk-plató legmagasabb területe és a körülötte elhelyezkedő állandó és időszakos karsztforrások közötti hidrogeológiai összefüggések kimuta­tása. A víz jelzéseket megelőző kutatások eredményeiből a terület össze­függő karsztvízkészletére következtethettünk. Ez a tény tette szüksé­gessé, hogy egy-egy alkalommal nagy mennyiségű, több 10 kg fluores­ceint használjunk fel. A víz jelzésekkel a célunk a következő volt: 1. A terület feltételezett összefüggő karsztvízrendszerét bizonyítani. 2. A Magas-Bükk déli peremén fakadó időszakos karsztforrások kü­lönálló vagy összefüggő vízrendszerét megismerni. 3. Az állandó és időszakos karsztforrások kapcsolatát kimutatni. 4. Az időszakos karsztforrások karsztvíz-emelkedéssel összefüggő nem szivornyás működését bizonyítani. 5. A karsztvíztetőzés megközelítő helyének és tengerszint feletti magasságának, valamint a karsztvízmozgás irányának meghatá­rozása. 6. A Bükk-fennsík nyílt karsztfelületei és a környezet fedett karszt­jai közötti hidrogeológiai összefüggések kimutatása. A vízjelzések során összesen 78 kg fluoresceint és 2000 kg konyha­sót használtunk fel. A vízjelzések elvégzésének lehetőségei a Bükk-fennsík nyugati felén A terület „A" típusú karsztjellegéből fakadóan csak időszakos víz­nyelőkkel rendelkezik. Az időszakos víznyelők csak a tavaszi hirtelen bekövetkező hóolvadás idején teszik lehetővé a jelzőanyag karsztba jut­tatását. .503

Next

/
Thumbnails
Contents