Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

ADATOK A NAGY PAVASZEM — SATURNIA PYRI SCHIFF. (LEPIDOP., ATTACIDAE) — AGYÁNAK HISZTOLÓGIAI SZERKEZETÉHEZ DR. VAJON IMRE — DR. CSOKNYA MARIA (Közlésre érkezett: 1973. november 25.) A rovarok központi idegrendszerével foglalkozó irodalom rendkívül sokrétű. A szakmunkákban közölt adatok az anatómiai leírásokon túl (Duporte, 1912; Hillemann, 1933; Peterson, 1912; Srivastava, 1959; Vajon, 1968; 1970) a hisztológiai szerkezetre is kiterjednek (Ábrahám, 1965; 1967: Bullock és mt., 1965; Hanström, 1928; 1940; Gillott, 1969). Az utóbbi időben különösen széles körű kutatás folyik a rovarok idegrendszerének neurosecretios tevekenységének megismerésére. Ezek a vizsgálatok felölelik az ontogenezis különböző szakaszait is (Even, 1962: Raabe, 1963; Schaller, 1960). Kutatásaink során célul tűztük ki egy faj, a Saturnia pyri idegrendszerének ontogenetikus változásának vizsgálatát, külön figyelmet fordítva a neurosecretios tevékenységre. Munkánk során első feladatként jelöltük meg a hernyó, majd más fajokhoz hasonlóan a lepke idegrendszerének anatómiai tanulmányozását (Vajon. 1968; 1972). Ezt követően a lepke agyának hisztológiai szerkezetét kívántuk megismerni. Jelen dolgozatunkban ez utóbbi megfigyeléseinkről, illetve eredményeinkről számolunk be. Anyag és módszer Vizsgálatainkhoz a nagy pávaszem Saturnia pyri (Lepidop., Attacidae) agyát a különböző hisztológiai vizsgálatoknak megfelelően rögzítettük. Elsősorban (10%-os formaiint) Bouin- és Carnoy-fixálókat használtunk. A fixált anyagot a szokásos módon víztelenítettük, majd paraffinba ágyaztuk. Az 5—7 mikronos metszeteket haematein-eosin, illetve Gömöri—Bargmann-féle eljárások szerint színeztük. Eredmények és azok megbeszélése A Saturnia pyri agyának felépítése nagyfokű megegyezést mutat a rovaragy szerkezetével, de természetesen emellett egyedi különbségek, sajátságok is megfigyelhetők. .487