Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

Az agyat kívülről epithel borítja, mely haematoxilinnel sötét árnyalattal festődik (I. tábla 1. és 2. ábrák). Ezt a sejtréteget az agy kérgi részének is tekinthetjük. E kéregrészen belül találjuk a neuropilt, mely rostos elemei mellett nagy számban sejteket is tartalmaz. Az agy három dúcpárból nőtt össze, melyek egyúttal a három fő agy szakaszt is adják, nevezetesen a proto-, a deutero- és a tritocerebrumot. Az egyes agyszakaszok fejlettsége eltérő. Legfejlettebb, legnagyobb kiterjedésű a protocerebrum. Több részét különíthetjük el. Legszembetűnőbbek a középrészen (pars intercerebralis) elhelyezkedő nagy unipoláris idegsejtek (I. tábla, 1- és 2. ábrák), melyeket helyzetük és festődésük alapján azonosnak kell tekintenünk az irodalomból ismert nagy neurosecretios sejtekkel (Ábrahám, 1965; 1967: Bullock és mt., 1965; Even, 1962; Gillott, 1969; Hanström, 1940). Egyegy oldalon általában 15—20 ilyen sejt található, melyek nagyságuk és a Gömöri—

Bargmann chromhaematoxilin-floxin-féle festés után kétfélék és besorolhatók az irodalomból ismert ugyancsak kétféle „A" és ,,B" neurosecretios sejtek csoportjába (Baettie, 1971; Even, 1962; Gillott, 1969). A nagyobb sejtek perikaryon ja chromhaematoxilinofil festődésű kék granulumokat tartalmaz. Magjuk nagy és világos, melyben kevés chromatin szemecske található. Ezek a sejtek azonosak az irodalomból ismert ,,B" sejtekkel. A másik sejtcsoportban található sejtek kisebbek, mint az előzőek. Kevéssé festődnek, s plasmájukban floxinofil szemecskék ismerhetők fel. Magvaik a sejt méretének megfelelően kicsik, sűrűn granuláltak. Ezeket a sejteket az ,,A" sejtekkel tartjuk azonosaknak. Megjegyzendő, hogy egyes szerzők (Bárányi, 1966; Bárányi és mt., 1963; Nagy, 1962) bizonyos gerinctelen állatok agyának neurosecretios sejtjeit nem két, hanem három csoportba sorolják. A besorolás alapja, hogy e sejtek foszfatáze-aktivitást — savanyú és lúgos — mutatnak vagy sem. Tekintettel arra, hogy ilyen jellegű vizsgálatokat nem végeztünk, nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy megfigyeléseink tárgyát képező neurosecretios sejtek enzimaktivitásuk alapján szintén három csoportba sorolhatók. Az unipoláris idegsejtek axonjai elhagyva a sejtek testét, pályákba rendeződnek — nervi corporis cardiaci (NCC) — (I. tábla, 1. és 3. ábrák), melyek a protocerebrumban kereszteződnek (Chiasma), s a kereszteződés után a központi test két oldalán hagyják el az agyat. A pályákban nagyjából egyforma vastagságú rostok láthatók. A kétféle neurosecretios sejt axonjai nem különülnek el. A protocerebrumban kis kiterjedésű a híd (I. tábla, 1. ábra), mely helyileg a neurosecretios sejtek között, illetve alatt található, s alsó széle érintkezik a centralis testtel. A híd magasabb rendű látóközpont. Fejlettsége a Saturnia pyri esetében a látólebeny és a szem fejlettségével fordítva arányos. A látólebenyek (lobus opticus) (I. tábla, 4. ábra) felépítésére a rétegezettség jellemző. Területén a rostok kétszer kereszteződnek. A külső chiasma a ganglionaris réteg és a medulla externa között, míg a belső .488