Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

500 000 mérő búzát és 200 ООО mérő zabot exportált. Ezt, s az 1796-os szállításokat bónitással rendelkező pesti kereskedők: Krachenfeld, Mayer, Egger és Krapeller bonyolították le.

2

7 (Angliának) I. Ferenc 1796. július 30-án bejelentette a háborút a franciákkal, s a magyaroktól ingyenes gabonahozzájárulást „subsidium" gabonát kért, melynek során 2 400 000 mérő rozsot és 3 700 000 mérő zabot vittek ki tőlünk. Még József nádor is terhesnek találta a magas vámtételeket, melynek következménye lett az, hogy a magyar bánsági gabona a rossz útviszonyok miatt is, drágább volt Itáliában, mint az ogyesszai. Az 1807. május 7-i törvény felszabadította néhány évre a magyar gabonát, de az Illyr királyság megint elzárta a tengeri kikötőket előle.

2

8 Az 1814. nov. 4-i királyi leirat Ausztriához csatolta ezt a területet is 1822-ig, de lényeges változás ezután sem történt. Az 1825—27-es országgyűlésen megállapították, hogy ogyesszai búza töltötte meg Fiume raktárait, pedig az ország belterületen olyan alacsony a gabona ára, hogy még a munkabért sem hozta meg.!' 1829-ben méginkább nehezítették a kivitelt vámtételekkel. A magyar búzaés egyéb szállítmányok után is nemcsak a külföldi vám felét, hanem jelentős összegű ún. rendi kárpótlási illetéket kellett fizetni.

3

0 Az osztrák gazdaságpolitika a mezőgazdasági termelés ösztönzésére sem tudott a dekonjunkturális időben vállalkozni. A magyar gazda előtt kettős lehetőség állt: A termelést olcsó robotmunkával folytatni, várni a kedvező alkalmat az értékesítésre; országgyűlésen vitát indítani az ügy érdekében, vagy a termelést csökkenteni, és elhelyezkedni valamelyik megyei hivatalban. Ott megragadni minden alkalmat a polgári fejlődés előmozdítására — még a nemesség kiváltságainak megnyirbálása árán is — nagyobb belső piacot, szabad kiviteli lehetőséget követelni. Az esetleges harmadik út, a gazdaság kapitalizálását, rentábilisabbá tételét a közismert hitelhiány gátolta. A vázolt gazdasági igények másik fő opponense a város volt, amelynek polgársága a gyéren kínálkozó alkalmakat igyekezett kiaknázni. A polgárságnak is érdeke volt a mezőgazdaság fellendülése, amely megnövelhette volna a fizetőképes keresletet, ill. további fejlődés esetén a munkaerő-áramlás kiapadhatatlan aranytartaléka is lehetett volna. A vázolt igények leginkább Pesten bontakozhattak ki, melyet a város csomópontjellegének is köszönhetett. Kultsár lapja, amely szerint ,,Pest városa, mint fő kereskedőváros" tekintendő, rendszeresen számontartotta a kereskedelemben fontos szerepet játszó kurrens cikkek árváltozásait.

31 De nemcsak pesti, hanem országos viszonylatban is rendszeresen közölte a gabonaárakat, élelmiszerárakat és így a pesti ár lett az irányadó az egész országban. Nemcsak a példaként említett gabonakereskedelem, hanem a közlekedés középpontja is Buda lett. Már az 1722-es postareform is Budát, mint az öt legnagyobb postahivatal egyikét, előkelő helyre tette a monarchiában. Igazi fejlődést a gőzhajó, vasút megjelenése jelentett. A Császári-, Királyi privilegizált Dunagőzhajózási Társaság 1831-ben nyitotta meg Bécs és Pest között rendszeres járatait. 1845-ben már 43-ra növelte hajóinak számát, melyek Konstantinápolyig és Trapezuntig is lementek. Sajnos to.329