Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

egyik hű reprezentánsa, Almási Pál, volt fiumei kormányzó is írt: ,,Pest már jelenleg is jelentékeny kereskedelmi város Magyarországon, és a Du­na melletti fekvésénél fogva, és mert Magyarország központja, természe­tes hivatása van arra, hogy a jövőben Magyarországnak az örökös tarto­mányokkal, a tengerparttal és a Török Birodalommal szomszédos száraz­földi országokkal folytatott kereskedelemnek csomópontjává váljék.'" 1 Vá­lyi András is a város gazdasági erőinek gyors gyarapodásáról írt: ,, . . . pi­atza az egész országban legnevezetesebb, s ha kivált a kereskedésre olly alkalmatos lakóhely nem volna, valóban olly rendkívüli szaporodással nem gyarapodnék; mint a jeles városnak, mint pedig az egész országnak hasz­nára és díszére." 5 Jó néhány évvel később a fiatal Liszt első impressziói a városiasodé fa­lu képét idézték. ,,A város leginkább valami nővőfélben levő kamaszhoz ha­sonlít, szertelen, zabolátlan, bár mímeli a városi tónust, minduntalan visz­szaesik a vidéki siheder modorába." 6 Széchenyi, mint városi polgár, Pest-Budának döntő szerepet szánt az ország életében. „Ungarns Herz ist Pest und Ofen. Ein Engländer heisst diese beiden Städte Budapest." 7 (1830) Az átutazó Bismarck is nagy jövőt jósolt a városnak. „Wien würde sehr bei Dir in Preis sinken gegen Buda­Pescht, Wie der Ungar sagt." 8 (1847) Már Marczali is írt arról, hogy a debreceni vásárok szerepét lassan Pest vette át. Az évi 4 vásár igazi „Trubel" a városban. Az átutazó An­dersen írta: „Ungarische Dandys, Handelsleute, Griechen, Juden, Soldaten und Bauern drängten sich zwischeneinander." 9 (1843) Élénkségéről Schmidl festett reálisnak tűnő képet. „Der Pester Handel ist zwar immer ungemein lebhaft, aber er konzentriert sich hauptsächlich, während der 4 grossen Jahrmärkte. Man berechnet das in der 14 tägigen Marktzeit bei 20 000 Fremde und 14 000 Wägen die Linien passieren. Das Jahr hindurch landen bei 8000 Schiffe deren Ufergelden um 4200 Fl. ver­pachtet sind. Ein grosses Schiff zählt täglich 6, mittleres 4, kleineres 3. Die grossen Schiffe sind hier schon mit 6—8000 Zentner befrachtet. Den gesammten Warenvorrath schlägt man zur Messezeit auf 6—7 Millionen Gulden an. Die Hauptprodukte sind Wolle, rohe Häute, Knappern, Honig, Wachs, Wein, Slivowitzen. Auch die gewöhnlichen Wochenmärkte sind für die Fremden höchst interessant- Bei 1000 Vägen kommen von allen Seiten in die Stadt. Am lebhaftesten geht es auf dem Rathausplatze zu, wegen der grossen Mannigfaltigkeit der ausgestellten Lebensmittel. Alle Gattungen, Backwerke sind in gewaltigen Pyramiden aufgetürmt und nur mit Mühe windet man sich durch Haufen von Obst, Gartengewächsen ece. An der Nordseite des Piaristenklosters hängen an Stangen Legionen von Czismen, welche vor dem Verkaufe gleich mit Huffeisen und Nägeln beschlagen werden. Eine andere Wand ist ganz mit Heiligenbildern in Rahmen bedeckt." 1 0 (1844) Az ikervárosok lettek fokozatosan a kereskedelem központjai. Fejlő­désük gyors volt, függetlenül Bécs óhajától, amely a gazdasági mozgást helyesen a kultúra, a művelődés, tudat változásával is összekapcsolta. „I. Ferenc gyűlöli az ipart. Joggal félt attól, hogy az a liberalizmust hozza magával, s a liberalizmus egyet jelentett mindazzal, ami gyűlöletes: a de­.326

Next

/
Thumbnails
Contents