Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

GONDOLATOK PEST-BUDA SZEREPÉRŐL A MAGYAR GAZDASÁGI ÉLETBEN A REFORMKOR IDEJÉN DR. ILLÉNYI DOMONKOS (Közlésre érkezett: 1973. december 8. A címben megjelölt gondolatnak az ad különös aktualitást, hogy éppen 100 évvel ezelőtt következett be megkésett társadalmi fejlődésünk szerény jóvátételeként Pest-Buda egyesítése. A két város növekedése a reformkor elején kezdődött, hiszen a török kiűzésétől az 1800-as évekig mindkét város csekély lakosságot és gyarapodást mutatott, amit a dolgozat első fejezetében közölt statisztikai adatok tükröznek. Az 1800-as évek gyors fejlődése biztosította az 1873-ban bekövetkezett egyesítés objektív hátterét. A dolgozat egy készülő nagyobb munka része, amely Pest-Buda előtörténetével, fejlődésével, az itt élő heterogén lakosság nemzeti-nemzetiségi fiziognomiájával, részleges asszimilációjával foglalkozik. Az itt közölt rész e munka egyik fejezete. Az ország gazdasági életét döntően a következő tényezők alakították a reformkorig: egyrészt gyengén fejlett, elmaradott ipari-mezőgazdasági struktúra, a mezőgazdaság tőkés fejlődésének „porosz" útja, tehát, amit a múltból hoztunk magunkkal és ahogyan az osztrák gazdaságpolitikai érdekek protekcionizmusa engedte ezt a gazdaságot funkcionálni. Másrészt soknemzetiségi összetétele, amely sajátos vonásokat kölcsönzött az ipari-mezőgazdasági munkásság társadalmi összetételének, szociális arculatának. A fenti tényezők határozták meg a városok magyarországi szerepét a polgári fejlődésben, tevékenységi területét, viszonyát a környező falvakhoz, kulturális központ jellegét stb. Az a tény, hogy Magyarország 140 városa, 738 mezővárosa, egyben az áruforgalom központja is lehetett volna, jelenthetné azt, hogy a város a falu szükségleteit képes lenne kielégíteni. Közismerten új lakosságú, kétlaki életmódot (ipar-f-földművelés) folytató városi polgárságunk erre sem képzettsége, száma, sem pedig az alacsony fizetőképes kereslet miatt nem volt képes. A városok kiépülése, minőségi munkát végezni tudó iparosok kellettek ahhoz, hogy a városokban, így Pest-Budán is az igényeket ki tudják elégíteni. Míg 1836-ban 944 kereskedő élt Pest-Budán, 1857-ben már 2000,

1 1836-ban 1690 kézművest tartottak számon, addig 1857-ben 7893-at.

2 1836-ban 13 gyár volt, míg 1857-ben 38.

3 Hogy milyen szerepet töltött be a város, arról a jozefinista politika .325