Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

működésükben megakadályozná, lehetetlenné tegyen. Fölvértezték magu­kat a nép milliói ellen, megvásárolták a sajtót, hogy hóhérmunkájávai kivégezze a szocializmust. Sajtómanővereket rendeztek a stockholmi kon­ferencia ellen, hiteles eseményeket hamisan és torzítva kürtöltek világgá, fölháborító lelkiismeretlenséggel és csalással megakadályozták a szociál­demokrata pártok nemzetközi szervezetének összejövetelét, nehogy meg­tudja a világ, hogy hazugságokért, uralkodni vágyásért kellett millióknak elvéreznie. Hamis nyilatkozatokat szerkesztettek, melyek állítólag szocia­listák szájából hangzottak volna el, megfeledkezve arról, hogy ezek nem jelenthetik az Internacionálé alapelveinek megváltoztatását, mert nem egyes emberek, jelentéktelen vagy jelentékeny szocialisták nyilatkozatai alapján bírálható el az Internacionálé állásfoglalása, mely a világ összes proletárjainak nemzetközi szolidaritását jelenti, melyet semmiféle sajtó­üvöltés nem képes megbontani. A proletárság összességének érdeke há­borúban sem változhat meg, ellenkezőleg, még szenvedélyesebb szolida­ritásra kényszeríti a munkásság millióit. Hogy az Internacionálé felfogása mégsem érvényesülhetett, ez nem alapelveiben keresendő, hanem azok­ban a hatalmi intézkedésekben, melyek lehetetlenné tették az Internacio­nálé egységes megnyilatkozását. Az uralkodó osztály mindenkor számolt az Internacionálé hatalmával, de mint a szocializmus is, jól tudta, hogy éppen a háborúval szemben a munkásság milliói még szervezetlenül állanak. A kapitalizmus háborús politikája még készületlenül találta az Internacio­nálé békepolitikáját és így a kapitalizmusnak kivételes intézkedéseivel és a sajtó kisajátításával könnyű volt a nemzetközi egységet megbontani, az Internacionálét a háború tartamára megbénítani. Csakis a proletariátus kényszerhelyzetéből lehet konzekvenciákat levonni, nem pedig az uszító sajtó megfertőzött betűiből és néhány felelőtlen elvtárs magatartásából, kiket a nacionalizmus őrülete a háború kitörésekor magával ragadott, de akik azóta kijózanodva, a nemzetközi szolidaritással együtt haladnak. Háború az uszító sajtó ellen A proletariátusnak a háborúban való állásfoglalása gazdasági, politi­kai és kulturális érdekeivel éppen ellenkezett, s a kapitalizmus gondos­kodott arról, hogy a háború tartama alatt ez az állapot megváltozhatatlan legyen; a proletárság nemzetközi elveivel a belföldön szembehelyezték a modern hatalommal felruházott uszító sajtót és csakis ezzel magyarázhat­juk meg azt az átmeneti helyzetet, melybe a kapitalizmus útján belesodor­tatott. Nem a nemzetközi elvek megtagadása, hanem a nemzetközi kapita­lizmus érdekellentétei szülték és a kíméletlen eszközök kényszerhatása teremtették meg azt a borzalmas állapotot, mely a burzsoázia szerint is a világ proletárjainak érdekeivel nem egyeztethető össze. Meglátjuk mi­helyst a háborús kapitalista jog érvényét veszíti, fölemeli fejét a naciona­listának hitt nemzetközi proletariátus és nem az ellenséges állam prole­tárjait, hanem a hazafiasság leple alatt, a legbecstelenebb eszközökkel dolgozó kapitalizmus ellen indítanak kíméletlen harcot. Míg az internacionalizmus csakis békében fejthetett ki érdemes mun­.316

Next

/
Thumbnails
Contents