Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

relációt sem képesek kifejezni, ezért beszédük főként klisészerű elemekből (mutatószók, indulatszók, módosítószók) áll. Ez azt látszik bizonyítani, hogy a normális ember beszédképességének alapvető formája az alany-állítmány-tárgy, azaz NP + VP -f- NP struktúra alkotása, illetve e struktúrákból összetettebb struktúrák létrehozása. Jellemző, hogy egyik afáziás típus sem képes participiumos szerkezetek használatára. A generatív és transzformációs elv lélektani realitásának kérdése azonban nemcsak ebből a szempontból lényeges, hanem a közlésalkotás fázisainak sorrendje szempontjából is. Katz szerint e fázisok sorrendje: grammatikai struktúra létrehozása, ennek szemantikai interpretációja, s végül fonetikai reprezentációja. Ez pedig nemcsak nyelvlélektanilag nem bizonyított, hanem logikailag is ellentmondásosnak látszik. Vizsgáljuk tovább KF gondolatmenetét. Chomskyéhoz hasonló gondolatokat találunk Katznál is arra vonatkozólag, hogy generatív modelljük a nyelvi kompetencia leírása: „The semantic theory interprets underlying phrases in terms of meaning. We may thus regard the development of a model of semantic component as taking up the explanation of a speaker's ability to pronounce and understand indefinitely many new sentences at the point where the models of the syntactic and phonological components leave off. The semantic component contains rules that provide meaning for every sentence generated by the syntactic component. These rules explicate an ability to interpret infinitely many sentences. This hypothesis is that the process by which a speaker interprets each of the infinitely many sentences is a compositional process in which the meaning of any syntactically compound constituent of a sentence is obtained as a function of the meanings of the parts of the constituent. These rules must first assign semantic representations to the syntactically elementary constituents of a sentence . . . then assign semantic representations to the constituents at the next higher level on the basis of them, and by applications of these rules . . . produce further derived semantic representations for all higher level constituents until they produce ones for the whole sentence."

3

8 (Katz, 1966: 152—153. old.) (Kiemelések tőlem — Sz. I.) 3

8 ,.A szemantika-elmélet az alapsztemmát értelmezi a jelentés szempontjából. Ily módon a szemantikai komponenst úgy tekinthetjük, mint olyan modellt, amely megmagyarázza a beszélő azon képességét, hogy számtalan mondatot alkot és ért meg; e modell a szintaktikai és fonológiai komponens utáni folyamatot írja le. A szemantikai komponens tartalmazza azokat a szabályokat, amelyek biztosítják minden, a szintaktikai komponens által generált mondat jelentés-értelmezését. E szabályok írják le azon képességet, amely számtalan sok mondat interpretálását biztosítja. Itt ismét azzal a feladattal állunk szemben, hogy megfogalmazzuk azon hipotézist, miszerint egy végtelenül sok termék előállítására képes véges mechanizmussal van dolgunk. E hipotézis szerint az a művelet, amelynek során a beszélő értelmezi a végtelenül sok mondatot, a mondat alapelemeit figyelembe vevő és az összetett szintaktikai egységek jelentését ezen alapelemekből felépítő művelet. E szabályok szerint a mondat elemi összetevőinek jelentését értelmezzük először, ezután a következő magasabb szint összetevőit az előbbiek alapján, majd a következő szint elemeit, végül eljutunk az egész mondat jelentésének értelmezéséhez." .279